A legtisztább és legdicsőbb forradalomra emlékeztek

2024. október 23. (szerda)
KesztHelyi identitás

A történelem egyik legtisztább és legdicsőbb forradalmára emlékezünk október 23-án – hangzott el szerda délelőtt Keszthelyen. Az ünnepség szónoka idén Dr. Mátay Mónika történész, egyetemi docens volt. A keszthelyi Fehér ember szobra előtt most is sokan gyűltek össze.

A keszthelyi megemlékezésen Dr. Mátay Mónika történész, egyetemi docens három téma köré fűzte fel szónoklatát: a forradalom szó értelmezése, az ’56-os események zaklatott megítélése és a keszthelyi események jegyében idézett. Elhangzott, folyamatosan változott a forradalom és szabadságharcról alkotott vélemény az évek során. Ezt korabeli rádiótudósításokból, illetve újságokban megjelent cikkekkel támasztotta alá. Kiemelte, Keszthelyről nem gondolták volna, hogy ilyen hamar ideér a forradalom szele. A szónok az Új Zala című lap tudósítását idézte.

„Keszthely együtt harcolt az országgal. A független, demokratikus és örökre semleges Magyarországért szögezte le, Rákosi. Keszthely forradalma dicsőséges volt. A keszthelyiek szembefordultak a pártállammal, ragaszkodtak a múltjuk értékeihez, visszahelyezték a számukra oly fontos Festetics-szobrot. Követelték, hogy a kastély valódi turisztikai látványosság legyen. Védték a múltjukat és programot fogalmaztak meg a jövőjükről. Ebben állt az újra felfedezett rend fogalma.”

Dr. Tóth Gergely polgármester úgy fogalmazott, a történelem egyik legtisztább és legdicsőbb forradalmára emlékezünk, azonban az akkori történéseket nem szabad idealizálni. Voltak véres részei a forradalmi eseményeknek, azonban Keszthely a béke helyszíne maradt. Kiemelte, hogy ünnepekkor és azokon kívül is törekedni kell az egységre városon belül is. Beszédében megfogalmazta, hogy zsarnokság mindig van, az ellene való lázadás és lázongás között azonban különbséget kell tennünk.

„Azt gondolom, hogy lázadni szükséges és fontos dolog, lázongani viszont nagyon nagy baj. A lázongás az, amikor otthon ülünk a fotelben és a Facebookon név nélkül csúnyaságokat írogatunk. A lázadás az, amit a hőseink csináltak, amikor nem tét nélkül volt. Nagyon sokan életükkel fizettek. És ahogy ezeket a szavakat kimondom, már valószínű megosztom a közönséget, mert annyira le lettek járatva sajnos ezek a szavak.”

A polgármester hozzátette, a továbbiakban szeretnék, ha a nagyobb ünnepségeken az Európai Unió himnusza is felcsendüljön.

„Nem csak azért, mert egy nagyobb szövetségnek vagyunk a részei, hanem azért is, mert kicsit ellensúlyozza hangulatában a magyar himnuszt. A magyar himnusz azt gondolom, hogy sokkal nemesebb, magasztosabb, de azért van benne egy ilyen pesszimista lendület, az Örömódában meg azt gondolom nincs. Ezt adták nekünk, ezt azt gondolom, hogy meg kell tennünk.” – fogalmazott a város első embere.

Az ünnepi műsort a Premontrei Szakgimnázium és Technikum tanulói adták. Korabeli feljegyzésekkel, a megfogalmazott követelések felolvasásával, alkalomhoz illő dalokkal készültek. A program végén az önkormányzat, a város intézményeinek és civil szervezeteinek képviselői is elhelyezhették a megemlékezés koszorúit. A Goldmark Művelődési Központ jóvoltából bárki mécsest is gyújthatott a hősöknek. Idén nem szervezett a város fáklyás felvonulást október 22-én, az egyetemnél a Fő téri ünnepséget követően koszorúztak és helyezték el a mécseseket.

Lendvai Bianka – Keszthelyi TV

A beszédek, valamint a Premontrei Szakgimnázium és Technikum ünnepi műsora teljes egészében a Keszthelyi Televízió YouTube-csatornáján és honlapján nézhető vissza.

Képek