Könyvillusztrációkon, diafilmeken és vadászújságokon keresztül vált ismertté Csergezán Pál neve, aki világszínvonalú festőként is maradandót alkotott. A Vadászati Múzeum kiállításán most restaurált rézkarcain keresztül nyerhetünk betekintést életművébe. A tárlat Vaski László gyűjtéséből valósult meg, aki gyermekkori emlékei nyomán kezdte el felkutatni a művész munkáit.
Csergezán Pál művészete több generáció számára meghatározó élmény, még ha névről sokan nem is ismerik őt. Évtizedekkel ezelőtt számos újság illetve könyv illusztrátoraként villanhatott fel a szignója a kép sarkában. A Nők Lapja, az Ország Világ, a Magyar Vadász és a Nimród rajzolója volt. Grafikusként Tasnádi Kubacska András, Kittenberger Kálmán és Fekete István könyveit illusztrálta. Tóth Csaba, a Vadászati Múzeum vezetője így méltatta: „A XX. századi magyar természetfestők és grafikusok között a legkiemelkedőbb művész volt Csergezán Pál, akinek egy szenzációs életútja van. 1996-ban, 72 éves korában hunyt el, de bejárta Németországot, ahol 1982-ben megkapta a német vadászszövetség nagydíját. Innen pedig egyenesen vezetett az út a perzsa sahnak az udvarába.”
A kiállítás megnyitóján Kőhalmy Tamás restaurátor rámutatott: sokaknak diafilmek, könyvillusztrációk, magazinok lapjairól lehet ismerős a kézjegye. „A ’70-es évektől a ’90-es évek végéig Csergezán a világ egyik legismertebb és legelismertebb festője volt” – emelte ki a szakember, aki azt is elmondta, hogy a most kiállított művek között olyan rézkarcok is vannak, amelyek hosszú ideig rossz állapotban, gyakran gombásodva várták az új életet. Kőhalmy Tamás hozzátette: „Általában a képeknek az állagát kell megóvni. Hogyha nagy szerencsénk van, akkor az állagmegóvással megússzuk, de többnyire a tisztítás, illetve a gombás fertőzéseknek az eltávolítása az egy nagyon fontos dolog. Hogyha a festmények szakadtak, akkor be kell őket nyilván foltozni, illetve a torzulásokat – ha szerencséje van, akkor présgépem ki tudja vasalni a restaurátor.”
A gyűjtemény tulajdonosa, Vaski László elmondta: az egész egy otthoni képpel kezdődött, amelyről később kiderült, hogy Csergezán Pál alkotása. Az interneten kutatva újabb és újabb művek kerültek elő, így mára egy szinte teljes sorozat állt össze. A gyűjtő a Nimród magazinban is találkozott Csergezán munkájával. „A ’80-as, ’90-es években meghatározó volt a magazin megjelenésében Csergezán Pál és Balogh Péter képzőművészeti arculata, hogy így mondjam. Számos gyönyörű rajza és festménye jelent meg ebben a magazinban és az ő neve számomra mindig is ennek a műfajnak a legnagyobbja volt” – emlékezett rá az erdőmérnök.
A tárlat megtekintésére bőven lesz idő: a Vadászati Múzeum nyitvatartási időben június 3-ig várja a látogatókat.
Tüskés Balázs – Keszthelyi Televízió
Képek
