Egy különleges világkörüli utazásról mesélt Szita Gábor a Világjáró Klub közönségének. A keszthelyi férfi a 90-es években, egy vonatjeggyel járta be Európát. A hétfő esti előadáson Ágh Márton, Jászai Mari-díjas keszthelyi jelmez-, díszlet- és látványtervező beszélgetett Gáborral. A programot hatalmas érdeklődés kísérte.
A Világjáró Klub nyitányaként maga az utazó, Szita Gábor adta elő Presser Gábor, Nagy utazás című örök klasszikusát. A szaxofonost Hegedűs Gábor kísérte zongorán.
Szita Gábornak több utazótársa volt a 90-es évek közepén zajló kalandozásán. Az egyik közülük Ágh Márton testvére volt. A filmes szakemberrel rendhagyó módon idézték fel a kalandokat.
A kalandozás alapja egy sokszorosított InterRail jegy volt. Az Európa 30 országában érvényes bérlet korlátlan utazást tesz lehetővé az adott országok vasútjain. Szita Gáborék egy öt guldenes pénzérme feldobásával döntötték el, hogy melyik vonatra szálljanak. Kevés pénzük miatt éjjel utaztak – így nem kellett szállás – nappal pedig várost néztek. Ahogy fogalmazott: éjjel vonat, nappal kóbor kutya. Legtöbbször zsemlét ettek parizerrel, de volt, hogy vadkörte és fogkrém volt a menü. Amerikába is el akartak jutni, ami nem sikerült, de bejárták Európát, és eljutottak Izraelbe is.
„Egy kicsit rendhagyó ez szerintem, pódiumbeszélgetés nem szokott itt lenni. Világjárásról van szó. Hogy a keszthelyiek, vagy a Keszthely környékiek mit tapasztaltak a nagyvilágban, amikor éppen nem voltak itthon, és ezért vagyok itt, hogy egy jópofa, szórakoztató estével kicsit hozzáadjak a közösséghez, amihez tartozok.” – mesélte Szita Gábor
Szita Gábor hangsúlyozta, utazásaik során sokszor a bátorsággal társuló tudatlanság segítette őket. A keszthelyi férfi nemcsak Európában kalandozott, később járt Új-Zélandon, Ausztráliában és Fijin is. Kiemelte, hiába járta be a világot, semmi sem fogta meg úgy, mint az otthon, neki most is Keszthely a mindene. Egy fontos dolgot tanult meg útjai során: a nincs tanít, a van butít.
Pelikán Péter – Keszthelyi Tv
Képek
