A szokásosnál jóval korábban indult a méhészek szezonja. Egyes helyeken már februárban elkezdték gyűjteni a beporzók a virágport. A méhészek várakozásai vegyesek, kedvező lehet az akáctermés, de az alacsony felvásárlási árak miatt sokan felhagyhatnak a szakmával. A hazai mézpiac legnagyobb problémája, hogy az EU-ba nagy mennyiségben kerül be, az olcsó – zömében hamisított – méz.
Rajzanak a méhek kaptároknál. A méhészeknek már a februári tavaszias idővel megkezdődött a szezon. Országosan 1,2 millió méhcsalád vonult telelni, körülbelül 10 százalékos pusztulást regisztrált az Országos Magyar Méhészeti Egyesület. Pető Zsoltnak, a Keszthelyi Méhész Egyesület elnökének vegyesek a tapasztalatai: „Az átlagnál kevesebb méhecske telelt át egy-egy családba, meg több helyen volt jelentős pusztulás. Vannak helyek, ahova ez nem jellemző, ezek a méhészek most viszont repcekor kapják meg azt, amit máshol a téli elpusztulás, mert most a repce virágzásakor sajnos akkor is permetezhetik a repcét, amikor fényes nappal a méhek járják.”
Az időjárás előrehaladott. A jellemzően április 15. után virágzó repce sok helyen már elvirágzott. Ennek a növénynek a virágpora nagyon jó, a méhek szívesen repülnek rá. Az akác szenvedett némi fagykárt, virágzása ennek a növénynek is korábbra várható. Már április végén megkezdődhet az akácméz idei szezonja. A 25-30 tonna közé várt hazai méztermés több mint felét várhatóan idén is ez a fajta teheti ki. A hazai termelőket segítendő Magyarországon július 1-jétől kötelező lesz feltüntetni a méz címkéjén összetételi sorrendben a származási országokat.
Bros Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke: „Korábban az volt csak, hogy EU és nem EU országból származó mézeket vásároltak a fogyasztók. A fogyasztónak jogában áll tudni, hogy az adott élelmiszer honnan származik, ebből a jelölésből nem tudhatta logikusan. Csak azt tudta, hogy az adott méz nem a holdról van, hanem a földről. Nagyon fontos ez számunkra, hiszen a mézfogyasztók általában tudatos vásárlók és nekik tudni kell, kíváncsiak arra, hogy hol termelték ezt a mézet és nagyon reméljük, hogy a hazai fogyasztó, aki boltokban vásárolja a mézet az a magyar mézet fogja keresni, de egyébként mi méhészek nyilván logikusan azt ajánljuk mindenkinek, hogy keresse a termelőt.”
Hiába méztermelő nagyhatalom hazánk, fogyasztásban le vagyunk maradva. Az egy főre jutó éves mézfogyasztás 1 kg. Az itthon termelt méz kétharmada exportra megy, ugyanakkor 2022 elejéhez képest felére zuhant a termék ára az EU-ban. A kínai és az EU-ba szabadon importálható ukrán méz miatt összeomlóban van a piac.
Hársfalvi Ákos – Keszthelyi TV
Képek
