Beküldő: Dr. Tóth Gergely
A beporzó rovarok számának változása, gyors csökkenése közvetlenül hat a növények mennyiségére, köztük a legtöbb, általunk fogyasztott gyümölcs és zöldség mennyiségére is. E fontos szerep mellett a rovarok sok állatfajnak jelentenek táplálékforrást, így fogyatkozásuk más fajok egyedszámára is hatással van.
A városi zöldfelületek kezelésének ökologikus átgondolásával sokat tehetünk a biológiai sokféleség megóvása érdekében, illetve jó eséllyel visszacsábíthatunk különböző fajokat a városi környezetbe. A megoldás valójában nem is túl bonyolult: a gyepfelületek intenzív, évenként szokásos 5-7 alkalommal történő teljes lekaszálása helyett a zöldterületeken olyan foltokat jelölünk ki, ahol 1-3 kaszálást megtartva a vadvirágoknak van ideje kifejlődni, virágozni, magot érlelni, terjedni. A vadvirágok és a kevésbé bolygatott zöldfelületek élő- és táplálkozó helyet biztosítanak a rovarvilág számára, melyek egyúttal az énekesmadarak számára jelentenek táplálékot. A magasabbra engedett gyepek több harmatot, vizet kötnek meg, ezáltal pozitívan hatnak a talajvízháztartásra, az ilyen felületek kevésbé száradnak ki aszályos időszakban. Emellett alacsony költségű rovarhoteleket is telepítenénk a város egyes pontjaira.
A lebonyolításhoz a terület szakértőjének bevonását javaslom, aki a lakossági tájékoztatásban, érzékenyítésben is segítségünkre lehet.
Ez a kezelés, különösen a kezdeti időszakban, nem jár tetszetős eredménnyel; az okokat nem ismerve a városi közösség a „nemtörődömség”, „elhanyagolás” vagy akár az „igénytelenség” vádjával is illetheti a parkfenntartókat. Egy igazán szép képet mutató, tarka virágos, diverz élővilágú rét kialakulása lassú, több éves folyamat, ezért a programba bevont területek nem feltétlenül lesznek „látványosak” a jövő, hiszen az eddig ott folytatott sorozatos kaszálás hatásait maguk mögött kell hagyják.
A helyszínválasztás során olyan, parkhasználati szempontból kevéssé frekventált helyeket igyekeztünk választani, ahol a kaszálás hiányában felnövő (sokaknak talán „gazosnak” tűnő) terület a parki látványt, az ott kikapcsolódni vágyókat nem zavarja, és a „méhlegelőre” csábítandó beporzó fajokat sem zavarja az emberi tevékenység. A városi réteket tájékoztató táblákkal is ellátjuk, hogy a parkhasználókat informáljuk: nem zöldfelület fenntartási hiányosságról, hanem tudatos ökologikus zöldfelület-gazdálkodásról van szó.
E jógyakorlatot Budapesten a Fővárosi Önkormányzat és a Főkert is bevezette a Vadvirágos Magyarország program keretében.
Forrás: https://tajepiteszek.hu/blog/mehlegelok-budapesten
