Konferencia
A Balaton jövőjéről
A Balaton jövője címmel tartottak konferenciát a közelmúltban Balatonfüreden. A rendezvényen szó volt egyebek mellett a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiáról, amely kiemelten foglakozik a Balaton régióval.
Konferencia
A Balaton jövőjéről
A Balaton jövője címmel tartottak konferenciát a közelmúltban Balatonfüreden. A rendezvényen szó volt egyebek mellett a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiáról, amely kiemelten foglakozik a Balaton régióval. Oláh Miklós, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. kutatásvezetője a legutóbbi vizsgálatok eredményeire hivatkozva hangsúlyozta: fontos, hogy ne csak a tó, hanem a háttértelepülések egésze jelenjen meg a vendégek számára vonzó programokkal.
A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia elsődlegesen az egészségturizmust – ezen belül a sajátos arculatú gyógyhelyeket, illetve wellness-turizmust-, valamint az örökségturizmust és a kongresszusi turizmust helyezi a fejlesztés középpontjába. A terv hangsúlyozza továbbá: a kulturális és az aktív turizmusban rejlő lehetőségeket- mondta Oláh Miklós Balatonfüreden. A Balaton régióval a Stratégia kiemelten foglalkozik, Budapest mellett legnagyobb tavunk környéke kap megkülönböztetett figyelmet a dokumentumban. A tó turizmusának fejlesztésében a stratégiai célok között a szezon nyújtása kap elsődleges szerepet. Fontos az is, hogy ne csak a tó maga, hanem a háttértelepülések egésze jelenjen meg a vendégek számára vonzó attrakciókkal. Az NTS készítői kiemelték a területfejlesztési szervekkel való szoros kapcsolat fontosságát. A régión belüli bontásban a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét hat alrégióra osztották, melyekben a helyi sajátosságoknak megfelelően más-más turizmustípusok, illetve ehhez kapcsolódóan eltérő célcsoportok kerülnek a fejlesztés középpontjába. Ez a szemléletmód összhangban áll a készülő Balaton Stratégiával.
Oláh Miklós hangsúlyozta: a turizmus regionális intézményrendszerében fellelhető visszásságok, tisztázatlan jogkörök is nehezítik az idegenforgalmi szektor hatékony működését. A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, és a Regionális Marketing Igazgatóságok szerepe több kérdésben tisztázatlan. A kutatás szerint az említett szervezetek feladatukat nem képesek tökéletesen ellátni. A regionális turizmus-tervezés, a pályázati rendszer működtetése mind-mind olyan területek, amelyek hatékony működéséhez a jelenlegi intézményi feltételek nem elégségesek. Az NTS ezért a szervezeti felépítés megújítására tesz javaslatot.
A kutatásvezető előadásában szólt arról is, hogy miközben a régiós intézményrendszer visszásságairól beszélünk, érdemes elgondolkozni azon: bizonyos hatósági feladatok ellátásában a megyék és a kistérségek is fontos szereplőként léphetnének fel. A stratégiai javaslatban a BKÜ területének alrégiókra osztásakor két alapvető elemet vennének figyelembe. Ez az integráció és a tájszemlélet. A kialakított fejlesztési részek többsége egy-egy természeti táji egységhez kapcsolódik, megkönnyítve egyúttal az adott térség komplex turisztikai értékesíthetőségét.