Majormúzeum: Festetics Györgyre emlékeztek
Emléktábla avatás, emlékfa ültetés, pályamunkák
A keszthelyi zeneiskola Fölföldi Gábor vezette klarinét triója és Berczky Szilárd „pallérozott műveltségű mezőgazdász” előadó nyitották meg a Georgikon Majormúzeum udvarán a Festetics György születésének 250. évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású emléknapot.
Majormúzeum: Festetics Györgyre emlékeztek
Emléktábla avatás, emlékfa ültetés, pályamunkák
A keszthelyi zeneiskola Fölföldi Gábor vezette klarinét triója és Berczky Szilárd „pallérozott műveltségű mezőgazdász” előadó nyitották meg a Georgikon Majormúzeum udvarán a Festetics György születésének 250. évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású emléknapot.
Köszöntőjében Mohácsi József polgármester utalt a keszthelyi Festetics-fieszta elmúlt hónapokban rendezett programjaira: a Festetics-városok találkozójára és tudományos ankétjára, a Festetics alapítású iskolák szellemi tornájára, az emlékkoncertre, valamint a főúr síjának megkoszorúzására. A polgármester dícsérőleg szólt a majormúzeum vezetéséről, dr. Szabóné Lázár Ibolya igazgató tevékenységéről, hisz állandó kiállításukkal folyamatosan ébren tartják a Festetics-örökségre való emlékezést, hisz a keszthelyi agrárszakoktatás históriáját felölelő tárlatuk minden időben látogatható.
„Illik ódát zengeni a 18. század második felének honi korszakáról” -kezdte ünnepi beszédét dr. Kiss Bódog Zoltán a megye közgyűlésének elnöke. A zalai állampolgárok nevében pedig tisztes köszönetet illik mondani a haladó eszméket fölkaroló pannon főúrnak, akinek életpályája, tájékozottsága is példaadó. Nagytérségi programjai a mostani EU-ban is helytállóak lennének. A régió további fejlődéséhez annak a nemzettudatnak kell erősödnie, amelynek a mecénás főúr volt az egyik élharcosa. A tudós műhelyek kiérlelt szellemi programjait felkarolva érhetők el kis-és nagyrégiós sikerek –vélekedett.
A múzeumépület északi falán elhelyezett emléktábla avatásán dr. Marton István az FVM oktatási és Kutatási Főosztályának vezetője beszédében egyebek mellett kiemelte: Festetics óriási intelligenciával érzett rá arra, milyen szellemóriásokkal kell körülvennie magát ahhoz, hogy felvirágoztassa az agráriumot, a kultúrát, az oktatást. A most bevezetendő bolognai rendszert ő már alkalmazta a Georgikonon, ami Európa érdeklődését is kiváltotta. Mi már akkor példát mutattunk kontinensünk országainak istállóépítésből, a vetésforgó alkalmazásából, takarmánytermesztésből, juhtenyésztésből. Az alapítástól 1848-ig kétezer jó nevű szakember hagyta el a felsőfokú tanintézetet. A gróf az agrárágazatért és az országunkért is sokat tett, ezért kell emléktáblának is hirdetnie az ő dicsőségét.
Röviden szólalt föl dr. Fehér György a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója azt kiemelve, hogy nyugaton jobbára kitűnő állapotú műemlékekkel találkozhatunk, de Magyarország e téren, Keszthelyt kivéve, több évtizedes elmaradásban van. A mezőgazdasági műemlékek viszont nyugaton is ritkaságszámba mennek, ezért kell nagy becsben tartva megőrizni az utókornak, a nagyközönségnek az egykor oktatási célokat is szolgáló épületegyüttest. A magyar mezőgazdaság élő skanzenjét lehet itt kialakítani, helyet adva látványos retro-showknak és további érdekes programoknak.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum keszthelyi intézménye „Felvilágosodás és modernizáció” címmel hirdette meg a megye középiskolásai számára a pályázatot, melyre 11 csapat adta be jelentkezését. A négyfős csoportoktól négy témakör kifejtését várták és a pályamunkák eredményét az emlékünnepségen hirdették ki Kurucz György történész jelenlétében. A vetélkedésből a keszthelyi Vajda gimnázium 11/D –jelű tanulócsapata került ki győztesen, megelőzve a hévízi Bibó AGSZ: „Helikon 1.” jelzéssel indulóit és a zalaegerszegi Zrínyi gimnáziumból verbuvált „Zrínyi utódait”. A komoly felkészülést és előtanulmányokat feltételező dolgozatokért járó oklevélosztás után az intézmény udvarán emlékfák elültetésével is megemlékeztek a Georgikont alapító főúrról: Tolnai Festetics Györgyről; a Georgikon továbbfejlesztőjéről: Tolnai Festetics Lászlóról; a Georgikon alapítását segítőkről: Nagyváthy Jánosról, Tessedik Sámuelről, Albrecht Thaerről. Emlékfát ültettek Pethe Ferenc, Asbóth János és Gerics Pál tiszteletére, a Georgikon kiemelkedő tanárai és igazgatóit felidézve. A fák mögött elhelyezett barna fémtáblácskák hirdetik a Georgikon intézeteinek szellemi nagyságát. A Tudományos Gazdasági Iskola, az Uradalmi Jogászképző Iskola, a Mérnök Iskola, az Erdész Iskola, a Kertész Iskola, a Ménesmester-és Lovásziskola, a Földműves Iskola, a Gazdasszonyképző Iskola mellett a forradalom és szabadságharc során elévülhetetlen érdemeket szerző 1848-as tanév diákjai előtt is tisztelegtek egy hársfa elültetésével. Anda Angéla a Pannon Egyetem keszthelyi karának oktatási dékán-helyettese arról beszélt, ki mivel érdemelte ki azt, hogy nevét mostantól emlékfa is hirdesse.