208. tanévét kezdi a Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar
Ma is meghatározó az egykori tanárok szellemisége
A szeptember 10-i tanévnyitóval a 208. tanévét kezdi meg a Festetics György által alapított Georgikon, amely a Kar jogelődeit tekintve Európa legrégebbi rendszeres mezőgazdasági felsőoktatási intézménye.
208. tanévét kezdi a Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar
Ma is meghatározó az egykori tanárok szellemisége
A szeptember 10-i tanévnyitóval a 208. tanévét kezdi meg a Festetics György által alapított Georgikon, amely a Kar jogelődeit tekintve Európa legrégebbi rendszeres mezőgazdasági felsőoktatási intézménye.
A Georgikon 1797. július 1-jén kezdte meg működését, s nevét a cseh Karl Bulla professzor javaslata alapján az alapító Festetics György gróf nevéről, illetve Vergilius tankölteményeiről kapta. Az intézmény elsősorban a gróf tisztjeinek képzésére alakult, bárki – fizetés, vagy tandíj nélkül – hallgathatta a kiválasztott órákat, s vizsgázhatott a választott tárgyakból. Festetics György ösztöndíjjal támogatta azokat a hallgatókat is, akik nem az ő birtokán akartak elhelyezkedni, vagy csak tanulás céljából érkeztek Keszthelyre. Az akkori tanári karban az éppen kibontakozóban lévő hazai agrár-szakoktatás kiemelkedő egyéniségei találhatók, Pethe Ferenc, Nagyváthy János, Rumy Károly György és mások. Az intézményben hivatalosan a latin és a német nyelvet használták, egyrészt mivel az oktatók egy része nem tudott magyarul, másrészt számos külföldi diák is hallgatta az előadásokat. A magyar nyelv 1846-ban vált egyeduralkodóvá az oktatásban és az ügyiratok kezelésében is.
Richard Bright brit utazó úgy fogalmazta meg a Georgikon alapításának célját, hogy az intézmény a mezőgazdasági ismeretek átadásával szakképzett gazdatiszteket, a Festetics-birtok számára gyakorlati ismeretekkel rendelkező béreseket képez, s képzési lehetőséget nyújt az ország mezőgazdaságának javítása érdekében a földműveléssel foglalkozók részére.
A Georgikon épülete az azonos nevű utcában állt egykor, hiszen a gyakorlati oktatást biztosító tangazdaság már az alapítás évében létrejött, ugyanis a szakoktatási intézményhez már a kezdetektől majorság is tartozott. Az eredeti épületek már nem találhatóak, a másodikként megépült épületegyüttes egy részében jött létre az 1972-ben – az intézmény fennállásának 175. évfordulója tiszteletére – alapított Georgikon Majormúzeum.
Az alapítást követő mintegy fél évszázados működést követően az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, majd az azt követő önkényuralmi időszak megszakította a Georgikon működését. Festetics Tasziló gróf már 1864-ben földet adott tanulmányi célokra tangazdaságként az intézetnek, az igazi újjászületés csak 1865-ben következett be Országos Gazdászati és Erdőszeti Felsőbb Tanintézet néven, s ekkor épült fel a kor kívánalmainak megfelelő major is. Az intézmény szervezeti keretei 1874-ig ugyanazok maradtak, s ez az időszak a tárgyi és szakmai feltételek megteremtéséért folytatott küzdelem korszaka volt. A gazdasági tanintézet 1865 és 1897 között a Fő téri, az 1790-ben elkészült épületben kapott helyet, ez a mai Polgármesteri Hivatal épülete. A Habsburgok magyarországi birtokán lévő Magyaróváron 1818-ban létrehozott gazdasági intézet 1874-ben kapott akadémiai rangot, s így a keszthelyi intézet – mások mellett – gazdasági tanintézet lett. 1906-ban a Magyar Királyi Gazdasági Tanintézetet akadémiává szervezték át, így a középfokú gazdászképzés helyébe ismét a felsőfokú szakoktatás lépett. A második világháború után az agrároktatás a földművelésügyi tárca fennhatósága alá került, így az akadémiát előbb főiskolává szervezték át, majd létrehozták a budapesti székhellyel rendelkező Magyar Agrártudományi Egyetemet, s ennek lett szervezeti egysége Keszthely, Mosonmagyaróvár és Debrecen. 1953-ban elkülönítették a nagy múltú szakoktatási intézményeket, a létrehoztak három Mezőgazdasági Akadémiát, így a keszthelyi intézmény 5 évnyi kényszerszünet után 1954-től folytathatta munkáját Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia néven. 1957-ben az akadémiák egyetemi rangot kaptak, a tanulmányi időt öt évre emelték, s a végzettek mezőgazdasági mérnöki diplomát kaptak. Az 1962-ben létrehozott keszthelyi és mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolákat 1970-ben egyesítették Agrártudományi Egyetem, Keszthely néven. 1990-ben megtörtént a Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karának végső szervezeti átalakulása, s ez 2000. január 1-jéig működött ebben a formában. Ekkor megszűnt a Pannon Agrártudományi Egyetem az intézmények integrációjának következményeként, s a régi kapcsolatoknak köszönhetően hivatalosan is egyesült a Veszprémi Egyetem és a Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar. Az integrációval egy igazi, régiós szerepet betöltő szellemi központ alakulhatott ki Pannóniában.
Az e hét szombatján megnyíló 2005/2006-os tanévben 450 hallgató kezdi meg a tanulmányait Keszthelyen, a Georgikonon.