A csípősszúnyogokat idén is gyérítik, e tevékenység azonban idén más lesz, mint eddig volt.
– A csípőszúnyogokat kis testméret, szúró-szívó szájszerv és lomha, lassú repülés jellemzi. Európa területéről több mint száz, míg Magyarországról 54 csípőszúnyog fajt mutattak ki – adott tájékoztatást a témában kutatásokat végző Sáringer-Kenyeres Marcell. – A szúnyogok életciklusa tojás, lárva, báb és kifejlett alak stádiumokból áll. Az imágó szakasz kivételével az egyedek fejlődése vízhez kötődik. A lárvák élőhelyválasztása széles körű, de elsősorban a sekély, időszakos vízállásokat, illetve nagyobb kiterjedésű vizek, mocsaras területek szegélyzónáit részesítik előnyben. A lárvák fejlődésének időtartama egyes fajoknál 6-7 nap, másoknál akár több hónap is lehet. A báb már nem táplálkozik, a belőle kikelt alak a hím és a nőstény imágó. A növényi nedv táplálék mellett kizárólag a nőstény egyedeknél, a tojásrakáshoz elengedhetetlen a vér táplálék is. A nőstény a tojásait rakhatja a víz, illetve a talaj felszínére. A lerakott tojások száma 50-500 közötti lehet, azok kikelés előtt akár 7-8 évig is túlélhetnek.
A csípőszúnyogok gyérítése hazánkban kétféle módszerrel történik: biológiai, illetve kémiai úton. 2020-tól a biológiai esetében légi és földi, míg a kémiai gyérítés során kizárólag földi kijuttatási mód áll rendelkezésre.
– A biológiai gyérítés esetében vízzel kevert BTI nevű készítménnyel a csípőszúnyog lárvák számának csökkentése történik, a lárvatenyésző-helyeken. Kisebb kiterjedésű élőhelyfoltoknál járműre szerelt nagynyomású permetezővel, a nagyobb vízfelületekre pedig repülővel juttatják ki a készítményt. A környezetbarát szer az alkalmazott dózisban kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, ártalmatlan minden más élőlényre. Ez a módszer a kifejlett szúnyogok elleni védekezéshez nem alkalmazható, csak az utánpótlásuk csökkenthető a lárvák elpusztításával. A kémiai módszer esetében piretroid hatóanyagú irtószerrel történik a gyérítés, melynél a csípőszúnyog imágók számának csökkentése a cél. A kijuttatás ez esetben az idei évtől kizárólag földi úton történhet. A kémiai permetezés a települések belterületén zajlik (lényegében azonos helyszíneken a korábbi légi úton kezelt térségekkel). A gyérítőszert platós gépjárművön rögzített berendezések segítségével juttatják a célterületre. Az eljárás kétféle módokon történhet. Melegködképzéses technológia: ekkor az apró cseppekre bontott irtószer terjedését hő hozzáadása is segíti. Ez a módszer elsősorban növényzettel erősebben borított környezetben előnyös, de a munka során létrejövő köd a gépjárművezetők számára rövid időre korlátozza a látási viszonyokat, ezért alkalmazása forgalmas helyeken kevésbé javasolt. A technológia további hátránya, hogy sok esetben zavarja a lakosság és a turisták szabadban töltött estéit. ULV eljárás: ennek során szintén apró cseppekben kerül kijuttatásra az irtószert, de hő hozzáadása nélkül. A permetfelhő csak kis mértékben észlelhető, a közlekedést nem zavarja, ezért forgalmasabb, városias területeken elsődlegesen ennek az eljárásnak az alkalmazása támogatandó. A kémiai gyérítőszer, a kijuttatott mennyiségben emberekre, melegvérű állatokra, növényekre ártalmatlan. Hektáronként alig több mint fél litert permeteznek ki belőle, kijuttatás után néhány órával pedig le is bomlik. A földi kezeléseket napnyugta után kezdik, így a méhekre, és más nappal aktív rovarokra nem jelent veszélyt ez a fajta szúnyoggyérítés. A Balaton környéki településeken várhatóan kizárólag az ULV eljárást alkalmazzák majd.
Keszthely Város Önkormányzatának kiemelt céljai között szerepel a lakosság e témában történő tájékoztatása, ennek megfelelően arról szeretnénk értesíteni a keszthelyi lakosokat, valamint városunkba látogató vendégeinket, hogy június 29-én, hétfőn (erős szél vagy rossz idő esetén az azt követő napon) 21 órától sötétedésig földi kémiai gyérítést fognak végezni városunk belterületén.
Forrás: Balatoni Krónika – Keszthely Információs Magazinja