A gabonaágazat jövőjéről kaphattak a termelők átfogó képet az Agrárium MOST című rendezvényen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Georgikon Napokon belül tartott szekcióülést, melyen számos kérdésre kaphattak választ az érdeklődők. Szó esett a pályázati lehetőségekről, az egyéb támogatásokról és a jogszabályokról is.
Az agrárium 70%-a foglalkozik Magyarországon növénytermesztéssel. Ez annak köszönhető, hogy a szántóföldi növénytermesztésnek korábban nagyobb előnye volt az állattenyésztéssel szemben. 2023-ban jó volt a gabonatermés, 14,9 millió tonnát tudtak betakarítani a gazdák. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében termelték a legtöbb búzát, míg a kukorica betakarítását illetően Borsod-Abaúj-Zemplén lett az első, Zala pedig a harmadik.
Nagy változások 2022-ben történtek a magyar agráriumban, főként a szántóföldi növénytermesztésben. Erről Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke beszélt. Elmondta, az orosz-ukrán háború és a történelmi mértékű aszály egyaránt sújtotta az ágazatot. Hangsúlyozta, nem tudtak a gazdák jövedelmet termelni ezen a területen. Azonban bizakodva néznek a jövőbe, már most vannak jelek a változásra.
„Gabonából önellátók vagyunk, export árualapok képződnek. Azt lehet mondani, hogy kettő millió tonna kukorica, búza minden évben nagyjából képződik exportra. Ez nagyon fontos, hogy ne feleslegnek hívjuk, mert ugye annak nincs értéke. És a környező országokban találhat piacokra. Sajnos az ukrán háború bezavart és az Európai Uniós politika pedig eszetlenül beengedte az ukrán árut a nyugat-európai piacokra.”
A növénytermesztésben számos innovatív fejlesztés történik. Ez a világ legjobban gépesíthető tevékenysége. Robotok, drónok, különböző alkalmazások segíthetik már a munkát. Ezekről folyamatosan tájékoztatják a gazdálkodókat különböző bemutatókon, előadásokon, konferenciákon. Zalában is többen foglalkoznak mezőgazdasággal. Bár még nem lehet előre megmondani, hogy milyen termés lesz ebben az évben, bizakodóak a gazdák.
„Nem nagyon lehet előre tervezni, próbálunk. De a tegnapi nap is azt mutatja, hogy minden időjós azt mondta, hogy 10 mm eső lesz maximum. Ebből Zala egyik végén 44, a másikban 7 lett, úgyhogy körülbelül így állunk a mezőgazdaságban is. Alapvetően bizakodóak a gazdák és azért is szeretnénk mi információkat átadni, hogy tudjanak tervezni. Nagyon nehezen tervezhető szakma a miénk, de hogyha megfelelő információval tudjuk őket ellátni, akkor legalább a választás lehetőségét a kezükbe adjuk.” – fogalmazott Sabján Krisztián a Zala vármegyei elnöke.
Magyarország rálépett az agrárdigitalizáció útjára. Ennek megfelelően haladnak a fejlesztések hazánkban is, hogy még jövedelmezőbb lehessen az ágazat.
Lendvai Bianka – Keszthelyi TV
Képek
