A huszárság hat évszázados történetéről nyílt kiállítás Keszthelyen

2014. május 18. (vasárnap)

A magyar huszárság hat évszázados történetét bemutató kiállítás nyílt a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban, tárlaton a egyebek közt szablyák, obsitoslevelek, egyenruhák és kitüntetések is láthatók, két magángyűjteményből válogatva.

A szombati kiállításmegnyitót a Magyar Szablyavívó Iskola Zala megyei csoportjának látványos bemutatója, illetve a Balaton-felvidéki 5. Radetzky Huszárezred és az Asbóth Hagyományőrző Huszár Bandérium tagjainak és lovainak bevonulása vezette be.
A Fegyvert, s vitézt éneklek címet viselő tárlaton a ma Bécsben élő Festetics György – a kastély egykori tulajdonosainak leszármazottja – felidézte, hogy felmenőinek szoros kötődése volt a huszárokhoz, édesapja is katonatisztként szolgált az első világháborúban. Elmondása szerint ő maga csak két-három évvel ezelőtt találkozott először hagyományőrző magyar huszárokkal, és reményét fejezte ki, hogy ez a tradíció tovább fog élni.

Fekete György – aki Máday Norberttel együtt a kiállított tárgyak gyűjtője – arra emlékeztette a zsúfolásig megtelt kiállítótér látogatóit, hogy az 1400-as években a török dúlásra válaszként hozták létre a lovas huszárseregeket. Ismertette: a tárlaton közel 300 tárgy segítségével idézik fel a hat évszázados történelmet.
A falakon színezett litográfiák, metszetek láthatók, a tárlókban az elbocsátó obsitoslevelek és más dokumentumok mellett jócskán láthatók fegyverek is. A török korból származó szablyák, sarkantyúk után a későbbi évszázadok puskái, pisztolyai, valamint a nagy becsben tartott huszártarsolyok is helyet kaptak a vitrinekben. Több kor egyenruháin, bankóin és pénzérméin kívül kitüntetések és korabeli fotók is megidézik a huszárság történelmét.

Kovács S. Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum hadtörténeti részlegének vezetője, a kiállítás kurátora rövid történetekkel mutatta be a huszárok dicsőséges tetteit. Említést tett Thúry György egykori kanizsai várkapitányról, aki minden csatáját megnyerte a törökök ellen, ám végül tőrbe csalták, úgy vesztette életét. Említést tett Rostás Pál huszárról, aki 1813-ban, a mai szlovén-olasz határ közelében egymaga 70 francia katonával szemben védte a szekereken szállított sebesülteket. Emlékeztetett arra, hogy a második világháborúban szintén fontos szerep jutott a magyar lovasságnak, a huszárok végül 1953-ban „tették le a fegyvert”, amikor a magyar honvédségben megszűnt a lovasság.

(forrás: MTI)