Keszthely város jegyzője határozottan visszautasítja a Jobbik polgármester-jelöltjének azon kijelentését, hogy a választókerületek átalakítása politikai döntés lenne.
SAJTÓKÖZLEMÉNY
Selmeczy Zsuzsanna képviselő augusztus 14-én, múlt hét csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján elhangzott alábbi kijelentésére szeretnék reagálni és tájékoztatást adni: „Azt látnunk kell, hogy a választókerületeket politikai alapon szabták át ebben az önkormányzati választásban. Mégpedig úgy, hogy Kertvárost, amely mindig is különálló városrész volt, most fél Kis-Keszthellyel kötötték össze. Tehát magát Kis-Keszthelyt is kettéválasztották, ami azt gondolom, hogy abszolút politikai döntés.”
Határozottan szeretném visszautasítani a „politikai döntés” kifejezést. Képviselő asszony ezen kijelentése vagy egy rosszindulatú választási kampányfogás, vagy ha nem, akkor pedig nagyfokú tájékozatlanságáról tesz tanúbizonyságot.
Amennyiben a képviselő asszony ismeri a vonatkozó jogszabályokat, amelyen alapult az egyéni választókerületek kialakítására vonatkozó döntésem, úgy különösen rossz taktikának tartom – mind egy jelenlegi képviselőtől, mind pedig a választáson indulni szándékozó jelölttől – az ilyen kijelentéseket, amelynek célja nem lehet más, mint a választópolgároknak a választási szervek ellen hangolása, az állampolgári bizalom megingatása. Ha viszont azért fogalmazott így, mert politikai közszereplőként nincs tisztában a választási jogszabályi rendelkezésekkel sem, akkor bizony az az alkalmasságát kérdőjelezi meg.
A választópolgárok korrekt tájékoztatása érdekében fontosnak tartom elmondani, hogy milyen kötelező törvényi előírásokon és szakmai alapokon nyugszik az általam idén tavasszal meghozott döntés.
A választási eljárást szabályozó új, 2013. évi XXXVI. törvény a tízezernél több lakosú településeken a helyi választási iroda vezetőjének március 31-ig feladatául tűzte ki az egyéni választókerületi beosztás módosítását, amennyiben valamelyik egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma a településen egy egyéni választókerületre jutó választásra jogosultak számának átlagától való eltérése meghaladja a 20%-ot. (Két egyéni választókerületben ezt a határértéket (2123 fő) meghaladta a választópolgárok száma, ugyanis az 5. választókerületben (Zámor) 44%-kal több 3060 fő, míg a 8. választókerületben, a Kertvárosban 59%-kal kevesebb 862 fő volt a választópolgárok száma január 1-jén.) Tehát mindenképpen módosításra volt szükség, hiszen egy választókerületben jelentősen több, míg egy másikban jelentősen kevesebb lenne a választópolgárok száma. Ez pedig a választási eljárásnak az „esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között” alapelvébe ütközne.
A választókerületeket a választási eljárási törvény előírásai alapján úgy kell kialakítani, hogy azok összefüggő területet alkossanak és a választásra jogosultak száma megközelítően azonos legyen. A kialakításkor a településen választásra jogosultaknak (16.985 fő) egy egyéni választókerületre jutó számtani átlagától (2.123 fő) – településszerkezeti, földrajzi és egyéb helyi sajátosságokra figyelemmel – legfeljebb 15%-kal lehet eltérni. Az 5%-nál nagyobb eltérést indokolni szükséges, és a döntés meghozatala előtt ki kell kérni a helyi választási bizottság véleményét.
Mindezekre figyelemmel született meg az egyéni választókerületek kialakításáról szóló döntésem 2014. március 31-én, melyet a Helyi Választási Bizottság előzetesen véleményezett és egyhangúan támogatott.
Ennek megfelelően jelenleg minden választókerülethez megközelítően azonos számú választópolgár tartozik (1947 – 2287 fő). A módosítás 8-ból 4 választókerületet érintett. Fontos rendezőelv volt számomra, hogy a meglévő szavazókörök, az oda besorolt utcákkal ne változzanak. Az emberek ugyanis már megszokták az elmúlt 2-3 választás alkalmával, hogy hova is kell szavazni menniük. Ezért a szavazóköröket megtartva törekedtem a fenti elvek mentén kijelölni a határokat. Nyilvánvaló, hogy amennyiben összefüggő területet kell hogy alkosson egy választókerület, úgy például Kertváros esetében csakis Kis-Keszthely felé bővülhetett. (Ezt a képviselő asszonynak is be kell látnia amennyiben ismeri a térképet, illetve a 8-as választókerület jelenlegi határait.)
Így mivel Kertvárosban jelentősen kevesebb számú választópolgár él, a 8-as választókerületet ki kellett bővíteni a korábbi 16-os szavazókörbe tartozó utcákkal, azaz Kis-Keszthelynek a József Attila utcáig bezárólag tartó Ny-i része az É-i ipari területekkel együtt (a Csapás úttól északra).
Emellett az 5. választókerület, amely többségében a Zámor városrészt foglalta magában, pedig 3060 választópolgárral túlságosan kiterjedt terület volt, így a korábbi 13-as szavazókör (a Tapolcai úttól É-ra eső K-i városrész, amely a Mátyás király utcától egészen Gyenesdiásig tart) leválasztásával már elérte a fenntartható méretet.
Mindezekből adódóan másik kettő, területileg közbeeső választókerület is megváltozott: így a 6-os választókerülethez tartozik jelenleg a Szalasztó utcától a Rákóczi lakótelepen, a Schwarz Dávid és Füvészkert lakótelepeket magába foglaló, Tapolcai úttól északra eső városrész a korábban említett, K-i városrésszel együtt; az új 7-es körzetbe pedig a Vásártér, Zsidi út és Kis-Keszthely Keletre eső utcái, a Csapás út és Külső-Zsidi úton Várvölgy felé vezető városrész tartozik.
A választópolgárok a jelenleg meglévő szavazókörökhöz tartozó területi besorolást megszokták, az a gyakorlatban problémamentesen működik. Kialakításukhoz a településszerkezet és földrajzi adottságok, valamint a város történelme során létrejött településegységek szolgáltak alapul. A szavazókörök megbontása, abból utcák, utcarészek másik szavazókörbe történő átsorolása a választópolgárok érdekeinek sérelmével járna. Erre figyelemmel teljes szavazókörök választókerületenkénti átsorolása volt indokolt, mellyel a területi összefüggés szabálya is megtartható volt.
Az eltérés legnagyobb mértéke a Kertvárosban még így is -8,3% maradt, azonban az elosztás megközelítően azonosnak tekinthető. 5 szavazókörben ugyan maradt 5% feletti az eltérés, de további módosítást, még arányosabb kialakítást a település szerkezete, beépítettsége, a város fejlődése során kialakult települési egységek megléte nem tett lehetővé.
Dr. Horváth Teréz jegyző
a Helyi Választási Iroda vezetője