Pályázati támogatás segítségével szervezte meg a Goldmark Károly Művelődési Központ a „Fenntartható vidék – fenntartható fejlődés” című konferenciát, melyre elismert szakembereket hívtak előadónak.
Korlátozni kell az olaj és a földgáz felhasználását, javítani kell az alkalmazkodást és a védekezés eszközeit az egyre gyarapodó rendkívüli időjárási jelenségekkel szemben, továbbá fokozni kell a helyi természeti erőforrások, főként a biomassza hasznosítását – jelentette ki Láng István akadémikus Keszthelyen, a Fenntartható vidék – fenntartható fejlődés című pénteki konferencia nyitóelőadásán.
Rámutatott: a légkör szén-dioxid-tartalma az ipari forradalom óta jelentősen nőtt, ami az egyik oka annak, hogy az elmúlt 50 évben emelkedett az átlaghőmérséklet, egyre nagyobb számban fordulnak elő szélsőséges időjárási jelenségek, amelyek egyre nagyobb kárt okoznak. Rendkívüli módon felgyorsultak a változások, a „klímaváltozás nemcsak természeti folyamat, hanem napjainkban társadalmi jelenség is” – fogalmazott. Arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy csökkenteni kell a légkörbe jutó üvegházhatású gázok mennyiségét, fel kell készülni az olaj utáni korszakra, ami 50-60 év múlva biztosan bekövetkezik. Növelni kell a megújuló erőforrások, így a nap-, a szél-, a vízenergia, a földhő és a biomassza felhasználását. Ez utóbbi a helyi természeti erőforrások között kiemelt szerepet érdemel, mert lényegében a mindenhol megtalálható mezőgazdasági melléktermék hasznosítását jelenti, ugyanakkor munkalehetőséget is kínál.
Lányi András egyetemi docens a fenntartható vidékfejlesztés feltételeit vizsgáló kutatás eddigi tapasztalatait vázolva ellentmondásos helyzetre hívta fel a figyelmet. Az ökológiai elkötelezettségű kutatók által fenntarthatatlannak nevezett gazdaság egyelőre sikeres, „növeli azt az életformát, gazdálkodási módot, amitől a földi élővilág rohamos pusztulását várhatjuk”. Ugyanakkor a helyi erőforrásokra alapozó vidékfejlesztés kudarcot vall, tönkremegy, mert nem gazdaságos.
Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara tiszteletbeli elnöke úgy fogalmazott: a vidéknek nincs más gondja, mint a szegénység, mert nincs elég értékteremtő munkahely, ami elősegítené a fejlődést és a fenntarthatóságot, pedig kedvezőek az ország mezőgazdasági adottságai. A magyar mezőgazdaság gondjait elemezve arról beszélt, hogy az elmúlt két évtizedben az ágazat kibocsátása 30-40 százalékkal csökkent, miközben a világ mezőgazdasági termelése ugyanennyivel nőtt, a piaci szerepünk pedig a felére csökkent.
Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára szerint a pénzügyi válság arra figyelmeztet, hogy a hosszan elnyúló krízis paradigmaváltásra kényszeríti a világ gazdaságpolitikáját. Úgy vélekedett, hogy a magyar gazdaságnak csak akkor van esélye a kilábalásra, ha nem a külföldi tőkére alapoz, hanem a vidékre koncentrál és a kis- és középvállalkozásoknak helyben biztosít fejlődési lehetőséget.
Dióssy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium környezetgazdasági szakállamtitkára úgy látja: a megújuló energiaforrások közül a 2020-ig tartó időszakban a szélenergia és a biomassza használata kerül előtérbe Európában. Az uniós irányelvek szerint Magyarországnak eddig az időpontig a felhasznált energia 13 százalékát megújuló forrásokból kell fedeznie, amire a biomassza felhasználásának növelésével van esély.
Évente mintegy 40 millió tonna mezőgazdasági hulladék keletkezik az országban, ami az energiaellátás jelentős részét biztosíthatná. A jelenlegi felhasználás azonban főleg tűzifa égetésére korlátozódik, ami korszerűtlen, alacsony a hatékonysága, és hosszabb távon is tarthatatlan. A lehetőségek 5-10 megawattos biomassza kiserőművek hálózatában, a pelletfűtés lakossági elterjesztésében és a biogáz hasznosításának növelésében rejlenek, amelyekhez pályázati lehetőségek is vannak – tette hozzá a szakállamtitkár.
(forrás: Monitor www.monitormagazin.hu)