A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben megjelenő legfrissebb pályázatokról tartott fórumot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Festetics-majorban. Februártól csaknem 70 agrár- és vidékfejlesztési pályázatot hirdet meg a tárca, amelyben a kis-, a közép- és a nagyvállalatoknak is lehetőségük nyílik a fejlesztésre.
Az elmúlt években számos kihívással nézett szembe az agrárium. A pandémiát követően az aszállyal küszködtek a gazdálkodók, majd az ukrán-orosz háború kirobbanása, és az ukrán mezőgazdasági termékek dömpingje miatt kialakult piaci anomáliák alaposan próbára tették az ágazatot. Emellett az Európai Unió egyre szigorúbban szabályozza a különböző vegyszerek használatát, és az adminisztrációs terhek is nőnek. A kormány azonban újabb pályázati csomaggal támogatja az agáriumot.
„Meghirdettük nem csak rövid távra, hanem hosszú távra is a perspektívát, jövőképet a gazdatársadalom számára 400 milliárdos pályázati kerettel. 200 milliárd forintot az élelmiszeriparnak, 50 milliárdot a kisebb termelőknek, 150 milliárdot a nagyobb, komplex beruházásra, és 200 milliárd forintot pedig az állattenyésztő telepek korszerűsítésére pontosan azért, hogy indulhassanak meg a beruházások, mert a kihívásokra a megfelelő válasz a technológiai fejlesztés.” – tájékoztatott Dr. Nagy István agrárminiszter.
Az agrárminiszter arról beszélt, az Európai Unió piacait elárasztotta az Ukrajnából érkező, ellenőrizetlen termelési körülményekből származó mezőgazdasági termék. Kiemelte, a nyugat-európai gazdák olyan nehéz helyzetbe kerültek, amelyek tüntetésekhez vezettek. Hazánk azonban lezárta határait az ukrán termékek előtt, a kormánynak ugyanis a gazdák jólléte és a magyar emberek egészsége is fontos. Emellett az idei évben a korábbi 17,5%-ról 80%-ra növelte a nemzeti társfinanszírozást.
„Hogyha beszélgetünk Magyarországon, vagy akár a választókerületben különböző rendezvényeken, fórumokon a gazdákkal, akkor azt láthatjuk, hogy az a döntés, ami az idén a kormány részéről megszületett, az valóban egy olyan jelentős, történelmi léptékű támogatás a magyar vidéknek, a magyar agráriumnak, amire nagyon nagy szükség volt, és mondhatom azt, hogy Európa-szerte egyedülálló.” – emelte ki Nagy Bálint, közlekedésért felelős államtitkár.
2027-ig mintegy 1500 milliárd forint áll a gazdaságfejlesztési beruházások támogatására, míg a zöld jövő feltételeinek megteremtésére 1000 milliárd forint költhető el. Erdőgazdálkodás, mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások, ezen belül a takarmányipar, a kertészet és az állattartás, a földhasználatváltást segítő támogatások, öntözésfejlesztés, precíziós gazdálkodás és generációváltás kapcsán nyújthatnak be pályázatot a gazdálkodók. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara most is segíti a vállalkozásokat.
„Zala megye – úgy gondolom – kivételes helyzetben van olyan szempontból, hogy talán az egyik legjobban felkészült megye falugazdászok szempontjából. Óriási sikernek könyveljük el, hogy további öt főt fel tudtunk venni, így 23 fővel, 6 helyszínen tudjuk a gazdálkodókat segíteni. Én úgy gondolom, hogy mindenféleképpen a legjobb döntés felé próbáljuk őket vinni, hiszen a mi szerepünk nem más, mint az információt eljuttatni a gazdálkodókhoz.” – tájékoztatott Sabján Krisztián, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala vármegyei elnöke.
A fórumon kihangsúlyozták, a termékek nyomonkövetési rendszerével, a gázolaj jövedéki adóvisszatérítésének 90%-ra való emelésével, és az agrár Széchenyi-kártya hitelkeretének 45 milliárd forintra való emelésével támogatja a kormány a hazai gazdákat.
Regman Karola – Keszthelyi TV
Képek
