A magyar költészet napján mutatták be a Fejér György Városi Könyvtárban Németh István Péter költő, irodalomtörténész: Egy florista följegyzései című kötetét. A szerzővel való beszélgetés során számos érdekesség derült ki a magyar irodalom és a virágok összefüggéseiről.
Hatvan éve ,József Attila születésnapján ünnepeljük a magyar költészetet, a magyar irodalmat. Április 11-én országszerte irodalmi, kulturális programokkal emlékeznek meg irodalmunk nagyjairól. Keszthelyen a Fejér György Városi Könyvtárban mutatták be Németh István Péter kortárs irodalmár kötetét. A művet Keszthely Városa és a Goldmark Károly Művelődési Központ támogatásával adták ki – mondta el a könyvbemutatón Manninger Jenő polgármester.”Egy város attól város, hogy a kultúrának is székhelye egyúttal. Így a magyar költészet napján – nyilván mindig megünnepeltük egyébként Keszthelyen ezt a napot,- de ez különösen fontos és ráadásul nagyon sok irodalmi alkotás kötődik Keszthelyhez is.”- mondta Manninger Jenő.
A szerzővel Kocsondiné Eisenkorb Györgyi, a kötet olvasószerkesztője és Szepes Péter irodalomtörténész beszélgetett. Németh István Péter korábbi írásairól, Keszthelyhez való kötődéséről is beszélt. Új könyvének címe figyelemfelkeltő. Egy florista följegyzései.A 19.szd. divatos növénygyűjtő szót használta, ami utal arra, hogy a könyvben található költők milyen virágokat ültettek bele a verseikbe, s azok milyen jelentéssel vagy többletjelentéssel bírnak. „Ami pozitív képzet van,égi és földi, a virágok megtestesítik, inkarnálják. Hadd utaljak arra, hogy szakrális a rózsa, amikor Szűz Máriát helyettesíti, az ő helyébe áll. De a piros rózsa ugyanúgy a szerelmi szimbolika is. Azt is mondhatjuk, hogy erotikusak is a növények. Tehát egyszerre égi és földi szépséget jelentenek. De van amikor a társadalmakban a virág olyan üzeneteket is hordozhat, amire azt mondjuk, hogy virágnyelv.”- nyilatkozott Németh István Péter.
Az esszékötet lektorálását is a könyvtár igazgatóhelyettese végezte. Számára, már első olvasatra is meglepetés volt, hogy a prózaírók, mint, Rózsás János, a költők, mint Petőfi, Tamási Áron, Radnóti, Kányádi Sándor, vagy a világirodalom nagyjai mind úgy tekintettek a virágokra, mint költészetük elengedhetetlen szereplőjére.”Annyira gazdag növényvilágot sorakoztat fel a kötet és annyira gazdag a merítés az irodalmunkból, főleg a magyar irodalomból,hogy rengeteget tanultam belőle. Úgy a szerzőkről, úgy a műveikről, mint a virágokról. Számomra ismeretlen virágot is felsorakoztatott a szerző, akivel most ismerkedtem meg, tanultam meg a róla fontos tudnivalókat. Rengeteg új verssel találkoztam, amiket nem ismertem.” -mondta Kocsondiné Eisenkorb Györgyi.
A két év alatt íródott, 158 oldalas könyv igényes borítóját Kocsondi Nelli készítette.
Hegedüs Éva – Keszthelyi Televízió