Jubileumi díszoklevelét vehette át több keszthelyi tanár és tanító, akik 50, 60 illetve 65 éve szerezték meg pedagógusi diplomájukat. A városháza dísztermében rendezett ünnepségen pályakezdő pedagógusok is esküt tettek.
A jelenlevőket Ruzsics Ferenc polgármester köszöntötte. Jó tanáraira emlékezve elmondta: a család után az iskola, a pedagógusok azok, akiktől tisztességet, erkölcsi tartást, becsületes viselkedést és a munka szeretetét kaphatja a fiatal. A keszthelyi oktatási intézmények tanulói rövid műsorral kedveskedtek a vendégeknek. A rendezvényen Csótár András, az önkormányzat Oktatási, Kulturális és Ifjúsági Bizottságának elnöke mondott pohárköszöntőt.
Pedagógusi oklevele megszerzésének ötvenedik évfordulója alkalmából aranydiplomát kapott Bakonyi Gáborné, Kovács Lajosné, Megyeri Zsuzsanna, Lővei Tibor, Németh Gyula és Somogyi Ákos Tibor. Hatvan éve szerezte meg diplomáját, ezért gyémántoklevelet vehetett át Henczi Imréné. Vasdiplomát kapott a képző intézmény jogutódjától, azaz 65 éve szerzett pedagógusi képesítést Nagy Jenőné, Nagy Jenő és Kővári József.
A díjazottak pályafutásuk során keszthelyi és környékbeli iskolákban tanítottak, életútjukban benne van az egész magyar pedagógustársadalom története. Az egyik ünnepelt emlékezett arra, hogy tanulmányaik végeztével két szóval bocsátották útjukra őket: érték és mérték – ennek szellemében igyekezett élni és dolgozni, és ő maga is ezt üzeni iránymutatásként az új generációknak.
A képen balról jobbra: Somogyi Ákos Tibor, Kovács Lajosné, Megyeri Zsuzsanna, Ruzsics Ferenc,
Bakonyi Gáborné, Csótár András, Henczi Imréné, Lővei Tibor
Az áldozatos munkájukkal példát mutató tanárok és tanítók mellett, akik sokat tettek az itt élő polgárok szellemi gyarapodásáért, pályakezdőket is köszöntöttek az ünnepségen. Az elmúlt évek hagyományainak megfelelően olyan fiatal pedagógusok tettek esküt, akik az idei tanévben kezdtek tanítani keszthelyi intézményekben. Belovári Katalin a Zöldmező utcai általános iskolában, Pénzes Adrienn a Család általános iskolában, Sass Miklós az Asbóth Sándor Térségi Középiskolában, Zádor Adrien Eszter a Nagyváthy tagiskolában, Hardy Boglárka a Vajda János Gimnáziumban, Karcagi Szilvia a Farkas Edit szakképző iskolában, Stejer Tímea és Molnár Tibor pedig a VSZK-ban kezdte meg pedagógusi pályafutását idén.
Jubileumi diplomát kapott:
Nagy Jenőné Lehoczky Erzsébet 1921. november 1. Hosztóton született
Tanító családból származott, édesapja 40 évet töltött kántortanítóként Hosztóton. A 10 testvér közül 5 lett pedagógus.
Iskoláit – a tanítóképzőt is beleértve – Pápán apácáknál végezte. 1942-ben került Gyepükajánba, ahol 8 évig dolgozott. 1950-ben férjével együtt Nyírádra került. A tanítást lelkiismeretesen, nagy szeretettel végzete. Csendes, nyugodt alaptermészete mellett is rendet tudott tartani osztályában. Családi életük követendő minta volt a faluban. 1979-ben vonult nyugdíjba. Jelenleg 90 éves, nem tud részt venni az ünnepségen.
Nagy Jenő 1923. július 19. Gyepükajánon született.
A pápai Tanítóképzőt 1944-ben végezte el, ezután rögtön katonai bevonulás következett. A Németország felé menekülő katonai egység 1945. tavaszán került orosz hadifogságba. A 3 évig tartó, embert próbáló fogság nagy részét Brianszk környékén töltötte különböző táborokban. 1948-ban került haza, falujában Gyepükajánban rögtön kántor-tanítóvá választották. A kántorságot csak egy évig gyakorolhatta, az iskolák államosítása miatt összeütközésbe került a hatóságokkal- az osztálytermekből a keresztet nem akarta eltávolítani – ezért büntetésből Nyírádra helyezték 1950-ben. A „büntetés” végül nyugodtabb életet eredményezett, mivel a devecseri járás vezetői sokkal emberségesebbek voltak a sümeginél. Nyírádon 1950-től 1987-ig tanított, generációkat nevelt, mindmáig tanítványai kedves Nagy Tanító Bácsija maradt. 1986. óta él Keszthelyen. A fiatal korában élete céljának tekintett kántorságot 15 évig gyakorolta Somogysámsonban vasárnapi kántorként. Jelenleg 89 éves, egészsége meggyengült, de hangja még mindig a régi, osztálytermet betöltő határozott hang. Nem tud részt venni az ünnepségen.
Kővári József 1926.03.26-án született, Somogy megyében, Drávatamásiban.
Polgári iskolát Barcson, az 5 éves tanítóképzőt Pécsen szerezte, kántor képesítéssel együtt. Ez utóbbi rányomta bélyegét egész életpályájára, mert hitét mai napig megtartotta. 1946-ban a Somogy megyei Istvándi faluban kezdte pályafutását és ott kántorként is dolgozik. 1946 – 1969 között több somogyi településen tanít: Marton pusztán, Segesden, Somogytarnócán. Itt 13 évig iskola igazgatóként és 1958-től 5 évig Népművelési Felügyelőként dolgozik.
1969-ben Lesencetomajra költözik, mert Keszthelyen építkeznek. 1975-ben Keszthelyen elkészült családi otthonunk, de továbbra is Lesencetomajon dolgozik, ahonnan 1986-ban, 41 év szolgálati idő után megy nyugdíjba.
Felesége szintén tanár. Házasságukból 2 gyermek született.
Önéletrajzában írja: „Próbáltam úgy élni és dolgozni életem során, hogy igazi néptanító lehessek, amit igazol az, hogy családomon belül is több generáció választotta ezt a szép, ám néha nem könnyű hivatást”.
Betegsége miatt sajnos ágyhoz van kötve. Jubileumi diplomáját távollétében felesége veszi át.
Lővei Tibor 1933. október 2-án született Csatáron.
A tanár úr azon nemzedékhez tartozik, akik érettségit követően szerezték a tanítóképesítést. Dolgozott Pölöskén, majd Várvölgyön tanított 1965. augusztus 1-től 1984. augusztus 15-ig, Keszthelyre 1984. augusztus 16-án került és a Keszthelyi VSZK Kollégiumi nevelőjeként dolgozott 1992. augusztus 25-ig.
Németh Gyula 1940. augusztus 3-án született Milejben.
1961-ben pályáját Búcsúszentlászlón kezdte, ahol 20 éven át igazgatóhelyettesi státuszt is betöltött 1968-tól. Azon pedagógusok közé tartozott, akik egész életükben tanultak. Honvédelmi, tűzvédelmi ismereteket, vezetői ismereteket tanult, komplex tanfolyamokon vett részt, kézilabda edzői ismereteket sajátított el, mikor, mire volt szüksége a rá bízott feladatok elvégzéséhez.
Németh Gyula sajnos 2011. májusában elhunyt. Jubileumi diplomáját Ruzsics Ferenc polgármester adja át özvegyének egy későbbi időpontban.
Megyeri Zsuzsanna 1942. május 25-én született Szatmárnémetiben.
Általános iskolába Hahóton és Balatonmagyaródon járt, majd érettségit követően felvételizett a Zalaegerszegi Tanítóképzőbe. Három év középiskolai tanulmányok után az egész osztályt Szombathelyre helyezték át és itt szerezte meg 1961-ben a tanítói képesítést. Három évet Nagykanizsán, 17 évet Zalaszentlászlón töltött, ahol iskolaigazgatóként tevékenykedett, 6 évet Keszthelyen, majd az utolsó 10 évét Siófokon töltötte.
Somogyi Ákos Tibor 1933. május 20-án született Pécsen.
Keszthelyen végezte középiskolai tanulmányait, majd Pécsre került, itt szerzett tanítói diplomát. Munkája során jól kamatoztatta technikai-műszaki képességét, taneszközöket készített, amelyeket a szakma is elismert. A fizika tanári ankétokhoz kapcsolódó eszközkiállításon 1. díjat kapott 1976-ban Zalaegerszegen, 1980-ban Szegeden, 1985-ben Kaposváron, több alkalommal volt közönségdíjas. Tanított: Zalaváron, Kapolcson, Reziben, valamint a keszthelyi Szendrey Júlia Általános Iskolában
A Pécsi Tanárképzőre történő jelentkezését többször elutasították aktív ellenforradalmi szereplése miatt. 1978-ban végre sikerült kémia szakos diplomát szereznie Pécsen.
Két gyermek édesapja, lánya, Somogyi Katalin a Csány-Szendrey ÁMK pedagógusa, fia, Somogyi Ákos a Keszthelyi Televízió munkatársa.
Henczi Imréné Mozgay Vilma 1931. január 9-én született a csehszlovákiai Alistálon.
A háború után a szülőknek 25 kg-os, a gyermeknek 15 kg-os csomagjával el kellett hagyniuk az országot Csehszlovákiát és évekig nem látogathatták az ott rekedteket, rokonokat, nagyszülőket.
Pályáját a Somogy-megyei Kérpusztán kezdte összevont osztályokban. Mindössze egy terem jelentette az iskolát, amelyen osztozkodni kellett a másik kollégával, ünnepségek, események alkalmával és még az ott esetenként megrendezett állatvásárokkal is. Csak a történelmi hűség kedvéért – 400 forintos havi fizetés mellett 320 forintért kapott reggelit, ebédet, albérletet és még ott volt az önként vállalt békekölcsön is.
A pusztáról Karádra került egy 63 fős 2. osztályhoz. 1953-ban Hévízre került, ahol 50 fő feletti osztályokban tanít. Éli a pedagógusok szorgalmas életét, tanít mindent, amit rábíznak és szervezi a szakköröket, műsorokat, sportköröket gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Visszaemlékezésében büszke rá, hogy a pusztában a cigánygyerekek papírt kötöttek a lábukra, de akkor is elmentek az Ő iskolájába rendszeresen. 1970-ben Gyenesdiásra került, innen ment nyugdíjba 1986-ban.
1953. óta Keszthely város polgára.
Bakonyi Gáborné született Karcub Mária 1939. november 23-án született Fábiánházán, Szatmár megyében.
Általános iskolai éveit Debrecenben töltötte, majd ott is érettségizett. Diploma megszerzését követően került Keszthelyre és a Szendrey Júlia Általános Iskolában tanított. Mozgalmas éveket töltött be az iskola életében, szervezett és irányított mindent, ami az iskolai szakkörrel, énekkarral, versenyekkel, ünnepségekkel kapcsolatos volt. 1986-ban fia III.-os középiskolás fia közterületre írja: ”Oroszok menjetek haza”, ezért a fiatal embert kicsapják a Vajda Gimnáziumból Ö pedig Budapesten keresett állást, ahol kollégiumi nevelőként dolgozott 1989. decemberétől 1994. december 30-áig nyugdíjazásáig. Dolgozott a Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola tanáraként is. A budapesti éveit igyekezett hasznos közéleti emberként megélni, ahol a Pedagógus Kamara Etikai Bizottságának elnöke volt. Nyugdíjasként ismét Keszthelyre került, majd a Goldmark Károly Művelődési Központ vers barátok körében tevékenykedett, a Helikon Öröksége Kulturális Alapítvány alapító tagja. Tagja volt továbbá a Zalai Írók Egyesületének, részt vett a keszthelyi tagozat megszervezésében. Két irodalmi antológiát írt a „Helikon Örökségét (1997.) és a Tóparti Üzenetet (2000.). Két gyermek édesanyja.
Kovács Lajosné Kelemen Anikó 1940. január 6-án Budapesten született.
A háborút követően Gyulára költözött, mert a Budapesti lakást bombatámadás érte. Itt érettségizett, majd Szegeden tanítóképesítő vizsgát tett. Egy év gyakorlat után tanítói diplomával Gyulán kezdi meg pedagógus pályáját az I. számú Általános Iskolában. Munka mellett Egerben ének-zene tanári képesítést szerzett. 1975-ben Nagyradára költözött, majd 1987-ben Fonyódra. Itt nyugdíjazásáig még két évet dolgozott. Öt éve lakosa Keszthely városának. A fiatal pályakezdő pedagógusok számára üzenete a következő: „Csak akkor lépjenek erre a pályára, ha nagyon szilárd a hivatástudatuk és a gyermekek iránt nagy szeretetet érzenek.”
Kapcsolódó cikkek:
Városi pedagógusnap
Réthelyi Miklós: első a pedagógusok rangjának visszaadása
Digitális táblák a keszthelyi iskoláknak