Sárgulási ünnepséget rendeztek szombaton a Pannon Egyetem Georgikon Karán. A mintegy 150 végzős hallgató lovaskocsikon vonult végig a városon.
Előző este a hallgatók és oktatók fáklyás felvonulást tartottak, bejárták az intézmény életében jelentős helyeket.
A sárgulás napján lovaskocsis felvonulás indult a kollégiumtól. Az úti cél a Festetics-kastély parkja volt, itt tartotta a Pannon Egyetem Georgikon Kara a végzősök búcsúztatását. A sárgulókat elsőként dr. Friedler Ferenc, az egyetem rektora köszöntötte. Beszédében kitért az Georgikon hagyományaira, elmondta, hogy a kar most fejezi be a 216. tanévét, és 140. alkalommal tartanak sárgulási ünnepséget. A végzősöknek Manninger Jenő országgyűlési képviselő és Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere is kifejezte jókívánságait.
A sárgulás az ország egyik legpatinásabb, leglátványosabb ballagási ünnepsége, fogalmazott beszédében dr. Dublecz Károly dékán. Az idei rendezvény különlegessége, hogy egybeesik a Csíksomlyói Búcsúval, emelte ki.
– Talán ezekben a percekben is tart még a csíksomlyói szentmise, ahol több ezer magyar imádkozik együtt a magyarság megmaradásáért, az ország felvirágoztatásáért és áttételesen értetek, a ti boldogulásotokért is. Hogy mi köze van a sárgulásnak a Csíksomlyói búcsúhoz? Egyfelől a közös ünneplés, amely hosszabb időre maradandó élményt nyújt sárgulónak és zarándoknak egyaránt, s amelytől feltöltődik az ember. A búcsú üzenete lehet az is, ami a székely emberre jellemző. Az, hogy a legnehezebb helyzetben sem szabad feladni, mindig megadatik az újrakezdés lehetősége – mondta a dékán.
Dr. Dublecz Károly azzal folytatta: pár éve a sárgulók számára tényleg elsárgult a kukorica levele, s elhagyták az egyetemet. Ma más a helyzet, sokan még csak a felsőfokú szakképzésüket zárják le, s folytatják a tanulást, az alapszakosok pedig mesterszakon bővíthetik tudásukat.
– Állattenyésztő mérnök szakon végeztünk, az még kérdéses, hogy továbbtanulunk-e, vagy munkába állunk – válaszolta kérdésünkre az ajkai Bene Adrienn.
Szépek voltak a keszthelyi évek, de gyorsan elteltek – tette hozzá a Kispáliból érkezett Németh István.
– Növényorvos szakra járok, és ha minden jól megy, januárban államvizsgázok. Azután lehet, hogy még itt maradok megszerezni a doktori címet – vázolta terveit Óbert Nóra. – Pécsi vagyok, s azért jöttem az agráregyetemre, mert a természet nagyon közel áll hozzám, s Pécsett nincs olyan képzés, amely az elképzeléseimnek megfelelt volna. Nagyon megszerettem Keszthelyt. Kisebb és szebb város, mint Pécs, és az emberek egészen mások, nagyon kedvesek és közvetlenek. Szeretnék Zala megyében maradni, bármilyen növényvédelmi, növénytermesztő vagy kertészeti cégnél el tudnám képzelni a jövőmet.
(forrás, fotó: Szabó Judit, Zalai Hírlap zaol.hu)