A szabadságharc jelképei, a példamutatás és tisztesség fogalmát hangsúlyozták ki a nemzeti ünnep szónokai Keszthelyen. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Manninger Jenő országgyűlési képviselő, Ruzsics Ferenc polgármester és Gyimesi Endre, Zala megye díszpolgára mondta el gondolatait.
„Mind Keszthely, mind Zala, mind Magyarország hozzájárult ahhoz, hogy 1848 méltóképpen emlékezetes legyen.” – Így kezdte köszöntőjét Manninger Jenő. Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy 1848-ban példát mutatott Magyarország, de még több olyan történelmi idő volt, amikor nemzetünk ezt megtette.
„Persze a világ változott, és valószínűleg nem Magyarország után fog menni a világ, de mégis fontos, hogy pontosan, hogy azt lehessen vállalni a világ és Európa előtt is. És úgy gondolom, hogy ma is olyan kihívások előtt állunk, hogy érvényesek azok az idézetek, azok a pontok amelyeket 1848-ban fogalmaztak meg, nagyon sok minden teljesült, sosem lett semmi tökéletes, még mindig van tennivaló” – fogalmazta meg Manninger Jenő.
A nemzeti ünnep két legfőbb jelképének – a kokárdának és a Nemzeti dalnak – a meggyalázásáról beszélt Ruzsics Ferenc. A város polgármestere elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány oktatáspolitikája elleni tiltakozók piros, fehér, zöld kockás ún. kockárdát készítettek erre a napra. Másik oldalról említette a városvezető a kormány migrációs politikája melletti kiállást hirdető Nemzeti dal átiratot, mely szerinte szégyenletes.
„Látható, hogy sokan balról is, de sokan jobbról is a demokrácia adta szabadságot felváltották a szabadossággal. Amit elkövetnek és amit bégetve követnek az merő gaztett. Gaztett egy bátran és egyben féltve őrzött eszme megjelenítői ellen. Erős szavak ezek? Vajon mit szólna a megfontolt Széchenyi, Táncsics, a zászlót felemelő Kossuth, a forradalmár Vasvári vagy a lánglelkű Petőfi ezek hallatán? Vajon mit szólnának hozzá azok, akik e jelkép és nagyszerű vers szellemében életüket adták e hazáért, esetleg hosszú időre rabságban tartották őket, vagy életük végéig bujkálni voltak kénytelenek?” – hangzott el a város polgármesterétől.
Az ünnepségen a Tündérrózsa Gyermek-néptánccsoport adott műsort. A Ranolder iskola diákjai verbunkot és más ünnephez illő táncokat adta elő a múzeum lépcsője fölé emelt színpadon. A táncosok mellett énekekből és költeményekből összeállított műsort adott a Helikon Versmondó Kör két tagja Kulcsárné Fullár Melinda és Kiss Gábor.
„Van-e nagyobb tisztesség a világon, mint a szabadságért szolgálni.” Kossuth Lajos országgyűlésben elhangzott szavait idézte fel Gyimesi Endre, Zala megye díszpolgára. A keszthelyi születésű ünnepi szónok Kossuth mellett Deák Ferencet, Csányi Lászlót, a márciusi ifjakat, Batthyány Lajost és az általa vezetett első felelős magyar kormányt is méltatta. A szabadságharc kapcsán Gyimesi elmondta, hogy a vereség ellenére is hazánk visszakerült Európa térképére.
„Ma már saját döntéseink határozzák meg a 21. századi létünket, nem mindegy, miként sáfárkodunk kivívott jogainkkal, nem mindegy, hogy meg tudjuk-e őrizni a nemzet sajátosságait, megvédeni történelmi értékeinket, mert a hazafiság nem olcsó holmi, hanem ma is nemzetfenntartó erő, erőforrás. Apáink mindig tisztelettel tekintettek a magyar nemzeti lobogóra, vagy a kokárdára, a magyar értékekre, a magyar érzésre. Őseink hittek az igazságban, a többség számára egyértelmű erkölcsi cselekvésben. Ma sajnos az önérdek és a szabadság erősek legitim joga. Bár mindenki belül van az alkotmány sáncain, de ma még a bőség kosarából nem egyaránt vehet mindenki. Kiváló elődeink emlékének ápolásával tudunk-e vajon hatni a fiatalok nemzeti öntudatának a megőrzésére és épülésére?” – mondta el tartalmas beszédében az egykori miniszteri biztos.
Az ünnepséget követőn nyílt meg a „Kardra Magyar” vívástörténeti kiállítás. Balatoni Múzeum és a Magyar Szablyavívó Iskola közös tárlatán dísz- és használati fegyverekkel mutatják be hazánk történelmi hagyományait, ezen belül a katonai szablyavívást.
(forrás, fotó: Keszthelyi Televízió www.tvkeszthely.hu)