Egyedül nem megy
Közös célok kellenek
A közelmúltban készült el az a helyzetelemzés, amely egyebek mellett a keszthely-hévízi kistérség foglalkoztatási helyzetét térképezi fel.
Egyedül nem megy
Közös célok kellenek
A közelmúltban készült el az a helyzetelemzés, amely egyebek mellett a keszthely-hévízi kistérség foglalkoztatási helyzetét térképezi fel. A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása az, hogy a térségben hiányzik a párbeszéd. Nincs közösen kigondolt program, amivel fejlesztési forrásokra lehetne pályázni. A problémák ellenére azonban a helyzet nem reménytelen. A vizsgálatot végző kutatók felvázolták a lehetséges megoldásokat is. A teljes kutatási anyag a kistérségi irodában bárki számára hozzáférhető.
Az elkészült dokumentum szerint a keszthely-hévízi kistérség állandó lakosainak száma az elmúlt évek alatt kis mértékben növekedett, de úgy, hogy miközben a városokban és part közeli településeken a lakosságszám emelkedik, addig a parttól távolabb csökken. A falvakban tapasztalható népességfogyás elsősorban a munkalehetőségek hiányának, a képzett fiatalok elvándorlásának, és az életlehetőségek beszűkülésének következménye. A térség gazdasága továbbra is egy lábon áll, súlyos probléma a tőke- és információhiány- állapítja meg a kutatás. A mezőgazdasági termelés háttérbe szorult, a hagyományos gazdálkodási módok mára teljesen eltűntek. Az adottságok ellenére a térségben alig van előrelépés a megújuló energiaforrások hasznosítására.
A falvakban jellemző probléma a lakosság alacsony jövedelemszintje, és életszínvonala. Több településen se társas, se egyéni vállalkozás nincs. A térségben az is feszültséget okoz, hogy a munkaerő-kínálat és kereslet gyakran nem találkozik. Ennek egyrészt az az oka, hogy a vállalkozások a pályakezdő fiatalok egy részét túlképzettnek tartják saját igényeikhez képest, másrészt hiányzik a speciális szak- és a változó igényeknek megfelelő nyelvtudás. A munkaerőpiacon jellemző hiányszakmák, a turisztikai szolgáltatások területén a szakács, cukrász, angol nyelvtudással rendelkező idegenforgalmi szakemberek, szakképzett szobaasszony, gyógy- és wellness-szállodai menedzser. Az építőiparban a minőségi középvezető, kőműves, ács, beszerelő, míg az önkormányzatoknál az informatikus és mérlegképes könyvelő, humánerőforrás menedzser, turisztikai menedzser, angol nyelvet is ismerő és beszélő szakember. A jövedelem-színvonal a legmagasabb a turizmus és vendéglátás terén, ugyanakkor itt tapasztalható a legtöbb fekete és szürke foglalkoztatás is. A helyben dolgozó lakónépesség csak Keszthelyen és Hévízen, valamint Zalaapátiban és Zalaköveskúton haladja meg az ingázók számát. Egyes településeken a helyben dolgozók száma a 10 főt sem éri el. A regisztrált munkanélküliek száma évente folyamatosan növekszik. A munkanélküli nők-férfiak arányában, most inkább kiegyensúlyozott a helyzet, mint évekkel ezelőtt, bár a nők lehetőségei az elhelyezkedésre jóval kedvezőtlenebbek, mint a férfiaké. A szakmunkás munkanélküliek száma magas, mégis betöltetlen állások vannak villanyszerelő, asztalos, kőműves, burkoló és lakatos szakmákban. Az építőipar munkaerő felvétele szintén jelentős, illetve a húsipar is több hentest és húsfeldolgozót tudna foglalkoztatni.
Az elemzők és a megkérdezett lakosok szerint is a foglalkoztatottság növelésének egyik megoldása a szezon meghosszabbítása, az elő- és utószezon jobb turisztikai kihasználása lehet.
Nehéz helyzetben vannak a megváltozott munkaképességűek, számukra a szociális foglalkoztatás és egy támogató-szolgáltató rendszer kiépítése jelenthetne megoldást.
A Balaton régióban az építőipar gondokkal küzd, hasonlóan az önkormányzatokhoz. Az idegenforgalomban más a helyzet, csakúgy a szakképzési piacon. A kistérség apró falvaira jellemző, hogy hiányzik az alternatív jövedelemszerzés feltételrendszere, amely a mezőgazdaság mellett, vagy akár önállóan, helyben megtermelhető jövedelmet biztosítana a térség lakói számára. Ilyen lehetne a falusi turizmus és a kézműipar. Emellett – egybehangzó vélemények szerint- a térség gazdasági nehézségeiből a kiutat a sármelléki repülőtér és az utasforgalom bővítése, ill. a reptér közelében létesítendő ipari park jelentheti.