Nem kap hangsúlyt a Balaton
Elégedetlenek a tóparti civilek
Tisztújító közgyűlést tartott a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége, ahol a korábbi elnök lemondását elfogadva a közgyűlés új vezetőt és tagokat választott az elnökség soraiba.
Nem kap hangsúlyt a Balaton
Elégedetlenek a tóparti civilek
Tisztújító közgyűlést tartott a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége, ahol a korábbi elnök lemondását elfogadva a közgyűlés új vezetőt és tagokat választott az elnökség soraiba. Így Szabó Tivadar utódja Gál Lajos, Zala megyei civil szervezeti képviselő, a Forrásvíz Természetbarát Egyesület vezetője lett, az elnökség soraiba pedig bekerült Simonné Zákonyi Tünde a Nők a Balatonért Egyesület alapítója.
A Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége 2001-től a „Balaton Régió”, vagyis három megye területén tevékenykedik. 34 tagszervezete van, köztük olyanok, mint a Nők a Balatonért Egyesület, amelynek magának is mintegy húsz szervezete működik a területen. Becslésük szerint mintegy tíz-tizenötezer balatoni civil érdekeit képviselik.
Gál Lajos a közgyűlés után elmondta: ő maga, és az elnökség is a reformok elkötelezettje: célul tűzték ki a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége hatékonyságának növelését. A jövőben a korábbinál nagyobb aktivitással kívánnak részt venni Balatoni közéletben, céljaikat jobb kommunikációval, és szélesebb körű nyilvános szerepléssel próbálják megvalósítani. Fontosnak tartják, hogy a szövetségnek nemzetközi és hazai szinten nagyobb súlya legyen, megtakarításaikból pedig pályázati sikereket remélnek. Az új elnök hangsúlyozta azt is, hogy elsődleges feladatuknak a Balaton védelmét, és a tó partján élő emberek egészségmegőrzését, valamint az élhető településformák megmaradásának segítését tartják.
A Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége közgyűlésén foglalkozott a II. Nemzeti Fejlesztési Terv társadalmi vitára bocsátott változatával. Ezzel kapcsolatban állásfoglalás is született, amelyben a tagság kifejti: sajnálattal vették tudomásul, hogy a Balaton fejlesztését a terv nem kezeli valóban kiemelt feladatként. Mint ahogy- véleményük szerint- azt sem tisztázza, hogy a magyar gazdaságban és társadalomban, valamint a természeti-környezeti értékek sorában egyedül álló térség fenntartható fejlesztésére milyen intézményi kereteket biztosítanak majd 2007-2013 között. A Balaton régió települései jelenleg három megyéhez, egyben három statisztikai-fejlesztési régióhoz, ezek perifériájához tartoznak. Szakmai, érdekvédelmi és civil szervezetek bevonásával hiába dolgozták ki az ugyancsak 2007-2013 közötti időszakra szóló Balatoni Fejlesztési Tervet, ennek ajánlásai, intézményformálási javaslatai nem kerültek be a II. NFT most vitára bocsátott anyagába. Hiányoznak azok a komplex, környezeti, turizmusgazdasági, infrastrukturális és humán erőforrás-fejlesztési irányok, javaslatok is, melyek megvalósítása garantálná, hogy a Balaton hosszú távon is az ország második legjelentősebb, a magyar polgárok körében is kedvelt turisztikai célpontja maradhasson, egyben megerősíthesse pozícióit a nemzetközi turizmusban. A Balaton a befolyó adók révén ma is rendkívül komoly mértékben járul hozzá a magyar költségvetéshez. Ezt a térség csak akkor tudja fenntartani, ha gazdasági, természeti és társadalmi fejlesztése a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben a legfontosabb feladatok közé tartozik. E megfontolások alapján a szervezet támogatja a Balaton Fejlesztési Tanács által is megfogalmazott véleményt és kérik annak beépítését az Új Magyarország Fejlesztési Tervbe.