A torkosságtól, az iszákosságtól, és a bujálkodástól sem voltak mentesek a farsangi mulatságok. A középkorban pont ezért nem nézte jó szemmel az egyház, amikor az emberek jelmezbe öltözve a gonoszság többféle vétkével vétkeznek. A már a középkortól elterjedt maskarázást az egyház az ördög ünnepének tartotta.
A farsang eredete a középkorra nyúlik vissza. Hazánkba Nyugat-Európából érkezett ez a szokás. A maszkok és jelmezek felöltése jó alkalmat nyújtott, hogy ne derüljön ki, hogy ki követi el a tréfás, olykor pajzán mozdulatokat. Magyarországi forrásokban a 15. század végétől bukkan fel a farsang megünneplése.
„Ezek mind a prédikátorok, a papok tollából származnak és arról szólnak, hogy a keresztény emberek elfordulnak a kegyelem világosságától, a sötétség cselekedeteihez fordulnak és mindenféle erkölcstelen dolgot művelnek” – mondta Kiss Nóra, a Thúry György Múzeum néprajzkutatója.
A farsangot pont ezért az ördög ünnepének nevezték. A kereszténység térhódítását követően inkább csak megtűrt szokás volt. A Thúry György Múzeum és a Balatoni Múzeum keszthelyi kiállításán az is kiderült, hogy az egyszerű népek mellett a királyok is vígan mulattak a nagyböjt előtt. A 20-21. században is a társadalom széles rétege maskarázott.
„Már a középkorban is ez egy olyan időszak volt, amikor bizony ki kellett tombolni magát az embereknek, tele volt vidámsággal, lakomákkal, bálokkal, lakodalmakkal, nagy eszem-iszomokkal. Az volt a lényeg, hogy mindenki jól érezze magát és amire jön a böjti időszak, a hosszú, komor böjti időszak, addigra mindenki jól kitombolja magát” – tudtuk meg Gyanó Szilviától, a Balatoni Múzeum néprajzkutatójától.
Egyes területeken elterjedt az asszonyfarsang. Ma is szokás néhol, hogy a jelmezbe öltözött asszonyok, férfiak nélkül mulatnak a szőlőhegyben. Ilyenkor ők is több italt és mulatozást engedtek meg maguknak. A kiállítás több korabeli forrása közt az is olvasható, hogy a balatongyöröki asszonyok kosarukba fánkot, sonkát, pogácsát raktak és csapatostul kimentek a hegybe. Egész délután kinn voltak mulatoztak, az üveget a fejükre téve ugrándoztak is. A keszthelyi tárlatot több tárgyi anyaggal színesítette a Balatoni Múzeum. Az 1800-as évek végén divatos báli ruháit, de a gazdász bálok táncrendjeit is láthatja az érdeklődő a vitrinekben.
Haász Gabriella, a Balatoni Múzeum történésze: „Az első bálozók azok világos színű, fehér, könnyű anyagból készítettek ruhákat, a már többedszerre bálozók, azok sötétebb színű, nehezebb, de mindenképpen minőségi anyagokból készítettek ruhákat. Az urak pedig frakkban jelentek meg ebben a klasszikus időszakban a bálokon, de később is mindenképpen a nagyon elegáns öltönyök, amikor már a frakkot nem hordták. Külön hangsúlyozzák még a későbbi, 1950-es, 60-as meghívók is, hogy megjelenés sötét ruhában.”
A kiállítás megnyitóján a Thúry György Múzeum igazgatója, Száraz Csilla elmondta, hogy a tárlat a nagykanizsai Országos Farsangi Fánkfesztivál apropóján született és a megyei jogú városban is nagy sikert aratott. A házigazda nevében a Balatoni Múzeum igazgatója, Havasi Bálint köszöntötte a vendégeket. A február 2-án nyílt tárlat március 16-ig tekinthető meg.
Hársfalvi Ákos – Keszthelyi TV
https://tvkeszthely.hu/hirek/5732-az-ordog-unnepe?fbclid=IwAR3y8oj4-OPUTUpZqwQ65IbPce1YUo1LbnYpMF7Ao8HNNhZkhTZ4dcAnzgE