Magyarország hosszú évszázadok óta híres a minőségi hústermelésről, a húsmarhatenyésztés hagyománya mélyen gyökerezik az ország mezőgazdasági történetében. A modern gazdasági és környezeti kihívások azonban új megközelítéseket követelnek meg az ágazatban. Ezekről folyt eszmecsere a Keszthelyen megrendezett húsmarhatenyésztési konferencián.
A magyar húsmarhatenyésztés szilárd alapokon áll és továbbra is jelentős részt képvisel az ország mezőgazdasági termelésében. A tenyésztők általában főként fajtiszta állatokat vagy hibrid keresztezéseket nevelnek. Információszerzési célból Keszthelyen találkoztak az ágazat szereplői.
A Magyar Államkincstár képviseletében Dákay Ildikótól a támogatási rendszer változásairól, idei évi tudnivalóiról értesülhettek a résztvevők. Csomai Géza Veszprém vármegyében gazdálkodik. Így vélekedik: „Igaz, hogy nagyon komoly és szigorú feltételek vannak, de én azt gondolom, hogy egy támogatás arról kell szóljon, és akkor jár a tenyésztőnek, ha azoknak a feltételeit komolyan betartja, és arra használja, amire adják. Tehát adott esetben egy hízott bika támogatás, vagy egy anyatehén támogatást arra kell felhasználni, hogy az anyatehenemnek a jóléte, az élete, illetve az én gazdálkodásom is megfelelő tudjon lenni.”
Az előadók a Magyar Állattenyésztők Szövetségétől, a NÉBIH-től, az állatorvoslás területéről és az állattenyésztő szövetségektől érkeztek. A tenyésztés-szervezés jövőjéről is szó esett. „Az Agrárminisztérium a korábbi 1,9 milliárd forint nagyságrendű kerethez képest kevesebbet tud biztosítani erre, 1,3 milliárdot. Tehát nagyjából 30 százalékkal kevesebb forrás várható. Ez a törzskönyvezést jelenti, a teljesítményvizsgálatokat ebből a pénzből csinálták a tenyésztő szervezetek, tehát most egy olyan évre kell felkészülni, amikor kevesebb lesz várhatóan a forrás” – figyelmeztetett Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető-igazgatója.
A húsmarhatenyésztési szakmának számos kihívással kell szembenéznie. Az egyik legnagyobb probléma a gazdaságosság és a versenyképesség kérdése. A takarmányköltségek növekedése és az állategészségügyi előírások betartása komoly terhet jelenthet a termelők, különösen a kisebb gazdaságok számára.
„A húsmarha tartás, tenyésztés, nemesítés és az ehhez kapcsolódó támogatások, piacok, források elemzése kapcsán meghatározó szakmai információkhoz jutnak. Nagy örömömre szolgál, hogy mint minden évben, most is megtöltötték a tanácstermünket az érdeklődő húsmarhatartók, tenyésztők. Ez egy sikeres program, minden évben nagyon nagy számú látogatót fogadunk” – mondta Polgár J. Péter, a tanácskozás szervezője, az Állattenyésztési Tudományok Intézet igazgató helyettese.
A húsmarhatenyésztési ágazat szereplőinek együttműködve és innovatívan kell cselekedniük annak érdekében, hogy biztosítsák az ágazat hosszú távú fenntarthatóságát és sikerét Magyarországon.
Tüskés Balázs – Keszthelyi Televízió
Képek
