Az ökológiai egyensúly fenntartása érdekében van szükség a holtfák visszahagyására a hazai erdőkben. A Bakonyerdő Zrt. 60.000 hektárnyi erdőterületén körülbelül 20 köbméter holtfa van hektáronként. Ezek számos állatnak és növénynek biztosítanak élőhelyet. A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy nem felelőtlenül hagyják ezeket a holtfákat az erdőkben, ezek lényegében a természet megfelelő immunitásához járulnak hozzá.
A hazai erdőkben számos kidőlt, korhadt fát láthatnak a kirándulók. Sokan vélik úgy, hogy ezek rontják a tájképet, valamint, hogy felelőtlenül hagyták ezeket ott a gazdálkodók. Azonban ezeknek a holtfáknak nagy szerepük van abban, hogy fennmaradjon az ökológiai egyensúly.
„A holtfa azt jelenti, hogy a növény az élettevékenységét befejezte, elpusztult és a faanyag elkezd bontódni. Nagyon csalóka a név, mert nekünk embereknek ez holtfa, műszakilag nem hasznosítható faanyagot jelent, viszont az élővilágnak ez még gyakorlatilag egy jó élőhely, egy mikroélőhely, amiben ott tenyésznek az erdő alkotó állatkák, növények, gombák, rovarok, mohák, moszatok. Tehát emberi nézőpontból ez holtfa, de egyébként az élővilágnak szüksége van erre az élőhelyre.” – ismertette Dr. Patocskai Zoltán a Bakonyerdő Zrt. erdőművelési osztályvezetője.
Többféle holtfa létezik. Ezt a kifejezést használják a szakemberek az álló, a fekvő, a vízbe dőlt fákra és a visszamaradt tuskókra is. Az erdőgazdák nagyon fontosnak tartják ezeknek a jelenlétét, mivel ezek biztosítják az erdő egészséges működését. A holtfákat bontó rovarok biztos táplálékul szolgálnak a madaraknak és az emlősöknek például. A holtfák jelenléte azonban nem csupán az állatok számára elengedhetetlen, hiszen a különböző gombaféléknek is fontos táptalajt jelentenek.
Számos helyen láthatóak ilyen holtfák a környező erdőkben is. Többek között a Kék-túra útvonal részét képező Tátika-erdőrezervátum bükkösében is. Ezt az erdőrezervátumot azzal a céllal hozták létre, hogy megfigyelhessék az ottani életközösséget, ezeken a helyszíneken ugyanis nem történhet erdőgazdálkodás. A holtfákból sem nyernek ki faanyagot.
„Ugyanakkor az sem lehet cél, hogy az összes fát hagyjuk az erdőn elkorhadni. Hiszen a fakitermelések során nyert nyersanyag, a faanyag az egy megújuló nyersanyag. Függetlenül attól, hogy elégetjük, akkor egy megújuló energiaforrásként hasznosítjuk, ha egy asztal készül belőle, akkor pedig kiválthatjuk a műanyagot, az acélt. Tehát mindenképpen a kitermelt faanyag hasznosításával aktív környezetvédelmet valósítunk meg. Ennek a kettőnek az egyensúlyát kell megtalálnunk, hogy termeljünk ki faanyagot és ezzel megújuló energiaforráshoz jussunk, illetve hagyjunk is vissza az erdőben, hogy minél természetesebb életközösségeket tudjunk megőrizni.” – mondta el Hoffman Pál a Bakonyerdő Zrt. Keszthelyi Erdészetének erdészeti igazgatója.
A Bakonyerdő Zrt. nem rendelkezik pontos számokkal a holtfák mennyiségéről, ám hozzávetőleges adataik vannak. Kezelésük alá 63.000 hektárnyi terület tartozik, melyből 60.000 hektár erdő. Ezekben hektáronként körülbelül 20 köbméter holtfamennyiség van, melyek megjelenése természetes folyamat. Számuk folyamatosan gyérül, sőt tövükben az új generáció is gyakran megjelenik. A szakemberek szerint ezek akkor tudnak fejlődni, ha az anyafák árnyalása megszűnik, így fényt kapnak a további fejlődésükhöz.
Lendvai Bianka – Keszthelyi TV
https://tvkeszthely.hu/hirek/8024-nem-veletlenul-marad-az-erdoben-a-holtfa