Egyre jobban terjednek hazánkban az idegenhonos csipkéspoloskák. Keszthelyen is lehet találkozni a platán-, illetve a tölgy csipkéspoloskával. Utóbbi ráadásul az embernek is kellemetlenséget okozhat csípésével. A szakértők szerint a hazai tölgyerdők lehetnek a legnagyobb kárvallottjai az invazív rovaroknak.
A Balaton-parti játszótér platánfáin is láthatóak a csipkéspoloskák. Csapatostul károsítják a növényt. Szúrásaik helyén elsárgult, kifakult foltok jelennek meg, a levelek már nyáron elszáradnak.
A ’70-es évek óta van jelen hazánkban a platán-csipkéspoloska. Szintén Amerikából került 20 éve Európába a tölgy-csipkéspoloska. Az ő tevékenysége is látható a keszthelyi tölgyfákon. Rokonával ellentétben ő nem csak faleveleket, hanem az embereket is megcsípi, pedig mind a 60 hazánkban előforduló faj növényevő.
„Én is érzékeltem jó párszor, hogy rám szállt egy kis tölgy-csipkéspoloska és megszúrt, hogy ő most csak próbálgatta, hogy én tölgyfa vagyok-e, nincs kizárva. Mindenesetre a többi csipkéspoloskánál ez nem szokott előfordulni, állítólag – külföldi adatok szerint – a platán-csipkéspoloska is csinál ilyeneket. Most, az utóbbi 4-5 évben, amióta tényleg sok van itt Keszthely környékén is a tölgy-csipkéspoloskából, azóta lehet ezt alapvetően érzékelni” – nyilatkozta Kondorosy Előd poloskaszakértő.
Hozzátette, a csípésnek nincs veszélye, nem terjeszt betegséget. Szerinte a fő probléma, hogy egyelőre nem tudnak mit kezdeni a szakemberek a rovarral. Minél melegebb az adott terület éghajlata, annál több nemzedék fejlődhet, hazánkban akár három is lehet egy évben. A tölgy-csipkéspoloska olyan mértékben elszaporodott, mely hosszútávon gazdasági problémákat fog okozni a magyar erdőkben.
„Tavasszal még talán nincs olyan sok belőle, amikor alapvetően vastagodik a tölgy, utána már a nyár folyamán, amikor elszaporodik, az hosszútávon már ezt is veszélyeztetheti, meg a makktermést, egyebeket, tehát mindenképpen mérhető. Viszont erdőben teljesen irreális elképzelés lenne, hogy védekezzenek ellene vegyszerrel, legfeljebb ilyen park, városi körülmények között egy-egy szép tölgyfán lehet, de sajnos ez nem reális.”
Kondorosy Előd abban reménykedik, hogy a természetes hazai ellenségek rászoknak az invazív csipkéspoloskára. Ezt több kártevőnél is megfigyelték, például a harlekinkaticánál. Szóba jöhet még más természetes ellenség betelepítése, de ezt alaposan meg kell vizsgálni a szakembereknek, nehogy nem várt, rossz hatása legyen az újabb jövevénynek.
A hazai kutatók folyamatosan vizsgálják a betelepülő, nem őshonos élőlényeket. A globális világkereskedelem és klímaváltozás miatt minden évben települnek be különböző fajok Magyarországra. Már szakirodalom is született a témában. Ebben a Georgikon munkatársai is aktívan közreműködtek.
Hársfalvi Ákos – Keszthelyi TV
Képek
