A civil szervezetek és a közösségi média című rendezvényünkön 10 fő keszthelyi civil szervezeti képviselőjét láttunk vendégül, akik többségében már rendelkeznek, vagy tervezik a szervezetük digitális világban történő megjelenítését.
A rendezvény elején a szakértő-tanácsadó előadó segítségével egyenként bemutatkoztak a szervezetek, különös figyelmet fordítva a digitális és informatikai hátterükre. Azt már a bemutatkozásokat követően megállapíthattuk, hogy ahány szervezet, annyi féle megoldással találkozhatunk az online megjelenésüket illetően (saját weboldal, Facebook, Instagram, stb). A rendezvényen minden civil szervezet más-más tevékenység köré szerveződött, más életkorú és érdeklődésű személyeket fog össze.
Már az első körben felvetődtek a közösségépítés kérdésének problémái. Miért is akarunk a saját közösségünkkel kommunikálni, mi a célunk vele? Adományt szeretnénk gyűjteni? Vagy egy aktív közösséget szeretnénk? A szakértő-előadó véleménye szerint a Facebook-kal a legkönnyebb elérni egy közösséget, bár már ez a közösségi média leszálló ágban van. Mivel a Facebook targetált, és tud rólunk, felhasználókról szinte mindent, így jelennek meg a hirdetések, így érhetjük el mi is a célcsoportjainkat a saját hirdetéseinkkel.
A szervezetek képviselői elmondták, hogy milyen problémákba ütköznek az online felületek használatával (milyen gyakran, és mit posztolnak, ki és mikor, stb.). A szakértő-tanácsadó ismertette, hogy véleménye és tudása szerint a Facebook működése és algoritmusa szerint a kevesebb, de rendszeres, jó minőségű posztok hozzák meg az elvárt eredményt, hozzák meg a várt interakciót és építi a közösségünket. Rövid kitekintés az EU más országaiba, ott hogyan jelennek meg a hirdetések (pl. politikai), hátra sorolódnak, vagy meg sem jelennek. Nyugat-Európában már nem a Facebook-ot, hanem a Twitter-t használják a szervezetek a hírek megjelentetésére, mert a 30 év alattiak már egyre kevésbé használják a Facebook-ot (mivel mindenki beazonosítható).
Átbeszéltük, mire figyeljünk egy közösségi médiában létrehozott oldal működtetésekor:
- Ki az a személyt, aki felelős ezen felületek működéséért a szervezetnél.
- Hogyan mérjük fel, kik és hogyan követik az oldalunkat. Hányan vannak? Milyen korosztályból? Milyen a földrajzi elhelyezkedésük, iskolai végzettségük?
- Nonprofit szervezet beállítási lehetőségei.
- Profilkép és borítókép. Szervezet logója. Könnyebb beazonosíthatóság.
- Posztolási stratégiák.
- Saját tartalmak. Sztorik, videók, szavazás, események…
- Kommunikációs stílus
- Online adománygyűjtés
- Facebook vagy Instagram
- hashtag használata
Magyarországon, mivel a Facebook a legnagyobb elérésű közösségi médiaplatform, a különböző témákban létrehozott zárt csoportok a legaktívabbak (pl. baba-mama).
Az Instagram az élet minden vonalán az egyik legaktívabb oldal, véleményvezérek használják, míg a Twitter ezeket a véleményvezéreket szólítja meg. Sokkal többet ér egy infliuencer véleménye, mint egy reklám. Ők tudnak igazán közösséget építeni.
Külföldön elterjedt a közösségépítés céljára használt Discord elnevezésű platform. A Discord az a hely, ahol otthont teremthetünk a közösségeink és barátaink számára. Ahol kapcsolatot tarthaunk szöveges, hangos vagy videós beszélgetések révén. Akár egy iskolai szakkör, játékoscsoport vagy nemzetközi művészeti közösség tagjaként megkönnyíti, hogy minden nap beszélhessünk egymással. A Discord Budapesten már elterjedőben van közösségépítés céljából, különösen oktatási céllal.
Nagyon fontos, hogy megfelelő tartalmat állítsunk elő a célcsoportunknak történő posztoláskor, melyhez jó minőségű képet és szöveget kell párosítanunk. Mivel a civil csoportok mögött nincsenek véleményvezérek, nagyon nehezen érnek el új embereket. A Facebook csoportokban csak a meglévő közösségünknek tudunk posztolni, a potenciálisnak nem (kivétel, ha pénzt költünk a hirdetéseinkre). A civil szervezeteknek van lehetőségük pályázati forrásokat lehívni hirdetésekre (pl. Google AdGrants). A Facebook hozza a legkevesebb vásárót, érdeklődőt, hisz az emberek nem vásárlási szándékkal használják. csak rá akar venni valamire. A Google-ből jön a vásárlások 95%-a.
A civil szervezetek Magyarországon legtöbbet a gmail levelező rendszerét használják, pedig ez jogilag nem szabályos, hisz a gmail magánszemélyek felhasználására készült. Erre kínál jó lehetőséget a MailChimp, mely sok tehet levesz a civil szervezet vezetőjéről, illetve a kommunikációt végző személyről, hisz automatán lehet posztolni Facebook-ra, SMS, értesítések, köszöntők, hírek, stb., hisz a közösségépítésben, vagy a már meglévő közösségünkben nagyon fontosak a gesztusok tagjaink felé.
Abban egyhangúlag egyet értettünk, hogy az online világ előtt, sokkal könnyebb volt a közösségépítés. Azonban már fordulóponton vagyunk túl, mert a felhasználók már egyre inkább úgy gondolják, hogy nem „menő” csak az online térben élni és közösségbe járni.
A rendezvényen átbeszéltük, hogy a civil szervezet eseményeit követően hogyan posztoljunk, hogyan emeljük ki a bejegyzést, hogy minél több érdeklődőt érjünk el.
Címadatbázis megléte gyűjtése a legfontosabb, hiszen így tudjuk tartani a kapcsolatot a tagjainkkal, hírleveleket, emaileket, tájékoztatókat küldeni.
A legnagyobb problémát abban találtuk a résztvevő civil szervezetek között, hogy szervezeten belül nincs meghatározva, hogy ki az az egy személy, aki felel a kommunikációért; vagy ha meg is van az az egy, ő ne érezze azt, hogy egyszemélyben dönthet a szervezetről szóló hírekért.
A konferencia eredményeként megállapíthatjuk, hogy rengeteg új információval és tudással gazdagodtak a résztvevők. Bár minden kérdésük újabb és újabb kérdéseket vetett fel, szakértő-tanácsadónk minden kérdésre, szervezetenként külön-külön állt rendelkezésre, egyénileg átbeszélni.
Időpont: 2022. március 1. 15 óra
Helyszín: Közösségi Információs Pont, 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 45.
