Nagyon eredményes Zala megyében az önkéntesekkel folytatott munka- hangzott el a Göcseji és a Balatoni Múzeum kerekasztal-beszélgetésén. Válluson, Fenékpusztán, Vindornyafokon, Bagodon és Türjén is számos önkéntes segítette már a szakemberek munkáját. A két intézmény a Közösségek Hete rendezvénysorozat keretében rendezett kedden online programot. A beszélgetés keretében régészek és önkéntesek mutatták be a zalai feltárásokat.
A vállusi pálos monostor feltárása volt az első olyan régészeti kutatás Zala megyében, mely közösségi módon valósult meg 2016-ban. A Göcseji és a Balatoni Múzeum munkatársai mellett számos önkéntes vett részt a munkálatokban az elmúlt öt év során. A csapatot vállalkozók, intézmények és a vállusi önkormányzat is erősítette. Az online kerekasztal-beszélgetésen Simmer Lívia, a Göcseji Múzeum régésze mutatta be az ásatás eddigi történetét.A szakemberek mellett önkéntesek is résztvevői voltak a kerekasztal-beszélgetésnek.
Scheffer Miklós a kezdetek óta oszlopos tagja a pálos monostor feltárásának. Elmondta, hívő katolikusként az vezérli, hogy felélesszék ezt a szent helyet: „Szerény eszközeimmel, szerény segítségemmel szeretném előmozdítani azt a folyamatot, hogy ebből az alig látszó, föld alatt rejlő romok napvilágra kerülhessenek és ne csak turisztikai attrakció lehessen, hanem az imának és a misézésnek is legyen egy helyszíne.”
A Balatoni Múzeumban azt tapasztalják, hogy a legnagyobb érdeklődés a fémkeresős kutatás iránt nyilvánul meg. Válluson, Vindornyafokon és Fenékpusztán is dolgoztak múzeumbarát önkéntesek. Bronzfüggőt, római kori pénzérméket, üllőt és vaseszközöket is találtak. Már több mint tíz fémkeresős önkéntes segíti a Balatoni Múzeum munkáját.
Kovács Adrián önkéntes elmondta, gyerekkora óta vonzódik a régészet, a történelem iránt. Első múzeumbarát fémkeresős munkáját 2018-ban, Válluson végezte: „Ahol lapátoltam, aztán előrukkoltam a Bálintnak azzal, hogy nem lehetne-e fémkeresőzni. Örömmel fogadta és akkor már lapátoltam, utána pedig fémkeresőztem azt, amit lapátoltam. Nekem annyira felemelő érzés volt, hogy megnézhetem, hogy mi van ott és ha még csak rozsdás szögek voltak ott akkor – kezdeti lépésekként – akkor is elvarázsoló volt. Aztán szépen lassan kibontakoztak a projektek.”
A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, szigorú jogszabályi keretek közt lehet használni a fémkereső berendezést. Civilként mindenképpen a múzeumon keresztül vezet az út, ha valaki legálisan akarja használni a fémkeresőjét.
Eke István, a Göcseji Múzeum régésze úgy véli, nagyon eredményes az önkéntesekkel folytatott munka: „Nagyjából még három kart növeszt egy régész, ha így az önkéntesekkel így együtt tud működni, mert mindenhova nem érünk oda, mindenhol nem tudunk ott lenni és az önkéntesek a saját kutatásaikkal, illetve ha együtt megyünk kutatni nagyon sok…nem csak élményt szereznek, hanem természetesen a múzeumnak is a kutatási programját és az előkerült régészeti tárgyakkal a mi ismeretinket is növelik.”
A beszélgetés moderátora Havasi Bálint, a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese volt, aki összegzésként elmondta, a közösségi régészet tíz éve van jelen hazánkban. A múzeumok munkatársai nyitottak, örömmel várják azokat, akik önkéntesként szeretnének bekapcsolódni munkájukba.
Hársfalvi Ákos – Keszthelyi TV
https://tvkeszthely.hu/hirek/8047-kozossegi-regeszet-eredmenyes-a-munka-zalaban