Keszthelyen a hulladékbegyűjtés rendszere országosan kiemelkedő; a lakosságnak lehetősége van mind a biológiailag lebomló, mind az újrahasznosítható csomagolási anyagok szelektív gyűjtésére. Ezek egy többségi önkormányzati tulajdonú cég, a KETÉH Kft. által működtetett hulladékkezelő központba érkeznek, ahol válogatásukat és feldolgozásukat végzik.
Péterné Ferencz Renáta, a KETÉH Kft. cégvezetője a Monitornak elmondta: a vállalat regionális hulladékgazdálkodási feladatokat lát el. A keszthelyi telephelyen a hasznosításra előkészítést és válogatást végzik, valamint a biológiailag lebomló anyagok feldolgozását, komposztálását. Átrakó állomást is működtetnek és hulladékudvarként hosszú nyitvatartási idővel várják a lakosságtól a zöldhulladékot (ami így tavasszal, a kerti munkák kezdetekor különösen aktuális lehet).
A számok hatalmasak: a tavalyi évben 17.500 tonna hulladék érkezett a telepre, ebből 3000 tonna a biológiailag lebomló, és 5000 tonna a máshogyan hasznosítható mennyiség.
– Sajnos a helyzet a valóságban nem ilyen kedvező, a szelektív gyűjtésből beérkező hulladék egyre nagyobb része alkalmatlan a hasznosításra – mutatott rá a cégvezető. – A sárga zsákokban és a gyűjtőszigetekről beérkező anyagot csak gondos válogatás után küldhetjük tovább feldolgozásra, és az utóbbi időben azt látjuk, hogy romló tendenciát mutat az összetétel. Folyamatosan végzünk analízist erre vonatkozóan (akár heti rendszerességgel is) és az a szomorú tapasztalat, hogy a sárga zsákokban általában több mint 40 százalék a nem odavaló anyag: romló ételmaradék, ruha, használt pelenka és egyéb háztartási szemét. A zsákok csaknem felét tehát kommunális hulladék tölti ki. A gyűjtőszigeteken se jobb a helyzet, a műanyagos konténerben esetenként akár a 65 százalékot is meghaladja a nem odaillő, hasznosíthatatlan anyagok aránya.
Kérdésünkre, hogy miben látja okát az egyre nagyobb arányú szennyezettségnek, Péterné Ferencz Renáta kiemelte, hogy szerinte a fő gond a kukaméret szabad megválasztásának lehetősége. Azáltal, hogy a lakosság maga dönthette el, milyen méretű kommunális gyűjtőedényt kér (és nyilván a választásban szerepet játszott a fizetendő díj is), sokan alultervezték az igényeiket. Így kerül a többlethulladék máshová, ahol nem lenne helye…
– Célszerű lenne a háztartásban élők száma alapján szabályozni az edényméretet – tette hozzá a cégvezető. – Nagyon kedvező lehetőség, hogy az egyszemélyes háztartások választhatnak 35 literes kukát (sok településen erre nincs lehetőség), de egy család szükségleteinek ez nyilvánvalóan nem elegendő.
Nézze meg galériánkat!
Gachályi András alpolgármestert is megkérdeztük a témában, aki elmondta: a felmerült problémák megoldása érdekében tervezik a hulladékszállítási rendszer felülvizsgálatát és esetleges átalakítását, ám csakis úgy, hogy a hatékonyságfokozás mellett a lakosság számára ez díjcsökkenéssel járjon. Az alpolgármester hozzátette: emellett további lakossági szemléletformálásra és ismeretterjesztésre is szükség van az egyes hulladékfajtákkal és a rendszer működtetésével kapcsolatban, hiszen környezettudatos magatartásával a lakó maga is hozzájárulhat a szemétdíj csökkenéséhez.
(forrás: Monitor www.monitormagazin.hu)
Kapcsolódó cikkek:
Aranyhangya hulladékgazdálkodási díj Keszthelynek
Újrahasznosítási hónap: környezetvédelemről kézzelfoghatóan
A szemét gond, de a hulladék érték lehet
Mutasd a szemeted, megmondom, ki vagy!
A szelektív hulladék útja