A természetközeli élőhelyek védelme, a biodiverzitás javítása és a fajvédelem volt a célja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park legújabb projektjének. A beruházás összköltsége 518 millió forint, ebből három helyszínen – Kápolnapusztán, Salföldön és Szőkedencsen – valósítottak meg fejlesztéseket.
A kápolnapusztai bivalyrezervátumban megújult az állattartó infrastruktúra. Teljesen felújították és kibővítették a főistállót. Az épület egy előtetőt is kapott, kicserélték az elektromos hálózatot és szilárd aljzatú etetőteret alakítottak ki. Emellett új szénatárolót építettek, amelyben a téli takarmány kap helyet. Új trágyatárolót is létesítettek. A kápolnapusztai beruházás összköltsége 202 millió forint.
„Egyrészt van a területkezelés, másrészt kötelességünk az őshonos magyar állatfajtáknak a fenntartása. Ezekhez viszont – beszélünk extenzív gazdálkodásról, viszont minimális infrastruktúra szükséges. A minimális infrastruktúrát az istállók jelentik, a kutak jelentik, az állat kezelésére szükséges villanypásztorok vagy szűkítőfolyosók vagy rámpák, amivel esetleg szállíthatóak.” – tájékoztatott Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója.
Az infrastruktúra fejlesztése mellett új erőgépeket és hozzájuk tartozó eszközöket is vettek. Ezek jelentősen megkönnyítik a munkát és hozzájárulnak a természetvédelmi területek állapotának javításához. Hazánkban a természetközeli élőhelyek aránya magas, ezek azonban mozaikosak, fenntartásuk állandó felügyeletet igényel. Az elmúlt 10 évben összesen 330 projekt valósult meg országszerte mintegy 80 milliárd forint értékben.
„A most zárult KEHOP időszakban a Balaton-felvidéken 15 projektet hajtottak végre a kollégák, és mintegy 4,6 milliárd forint nagyságrendet használtak fel. A projektjeinknek a 60%-a az a klasszikus élőhely rekonstrukció, ami a nemzeti parkok feladata, a védett fajok és az élőhelyeknek a fenntartása. Szerencsére mi magyarok ebben nagyon jó helyzetben vagyunk, mert Magyarország teljes területét ha nézzük, nem csak a védett területeket, akkor az ország területének az 1/3-a, de az ¼-e biztosan természetközeli állapotban maradt fenn.” – emelte ki Rácz András, természetvédelemért felelős államtitkár.
A nemzeti parkok kiemelt feladata a hazai őshonos állatfajták génállományának megőrzése is. A kápolnapusztai bivalyok egy része is Festetics genetikájú szarvasmarha. Az állatok a területgondozásban is részt vesznek, sőt annak egyik legfontosabb eszközei.
Regman Karola – Keszthelyi TV
https://tvkeszthely.hu/hirek/9858-modernebb-korulmenyek-kozott-a-kapolnapusztai-bivalyok
Képek
