A keszthelyi zsidó hitközség minden év július első vasárnapján emlékezik meg a mártírhalált halt keszthelyiekről. A zsinagógában elhangzott, szükség van arra, hogy a felelősök utódai is szembenézzenek azokkal a történetekkel, amik mérhetetlen szenvedést okoztak. Az eseményen külön megemlékeztek Büchler Sándor rabbiról.
A mártírhalált halt zsidókért szólt az ima a zsinagógában. 122 emléktábla jelzi a templom falán a gyűlölet éveit. A társadalomnak nem szabad gyűlöletben élni – hangsúlyozta a hitközség elnöke.
„A gyűlölet nem ad szabadságot, aki nem gyűlöl, annak könnyebb az élete és könnyebben tud szeretni” – mondta Rejtő Gábor.
Az eseményen megemlékeztek a nemrégiben elhunyt Szalai Istvánról és Suchman Tamásról.
A Menetelés az Életért mozgalom olyan német keresztény fiatalok körében született, akik rájöttek, hogy felmenőik körében a zsidóság elleni terhelő történetek vannak. Simonyi Andrea, hazai koordinátor szerint fel kell tárni a múltat és el kell mondani az igazat. Erre az igazság gyógyító ereje készteti őt is, aki egy zsidóktól megfosztott házban nőtt fel: „Szükség van arra is, hogy a felelősök utódai is szembe nézzenek és azoknak a szemébe nézve mondják el a felfedezett történeteket, akiknek ez a múlt mérhetetlen szenvedéseket okozott, ezért vagyok ma én is itt.”
1897-től egészen a vészkorszakig volt a keszthelyi hitközség rabbija Büchler Sándor. Rá emlékezett Szarka Lajos történész. A tudós rabbi feldolgozta a magyar zsidóság történetét és számos publikációt jegyzett.
„A keszthelyiek rajongásig szeretik kiváló papjukat, akinek a népszerűségét a keresztény társadalom is elismeri, hiszen a kommün alatt élete kockáztatásával védelmezte a tanító rendi apácákat. Ekkor a vörös katonák letartóztatták és a városháza előtt egy keresztény tüntetés volt a kiszabadításáért” – mondta az Immánuel Magyar-Izraeli Baráti Társaság elnöke.
A judaikakutató megmenekülhetett volna, a város felajánlotta ezt neki, de sorsközösséget vállalt a keszthelyi járás azon 829 zsidójával, akiket 1944-ben a keszthelyi gettóból Zalaegerszegre, majd onnét Auschwitz-Birkenauba vittek. A zsinagóga udvarán álló emlékműnél a leszármazottak, a város és politikai pártok képviselői hajtottak főt és helyeztek el köveket.A 829 elhurcoltból, mindössze 64-en élték túl a holokausztot, közülük 30-an jöttek haza Keszthelyre.
Hársfalvi Ákos – Keszthelyi TV
Képek
