Augusztus végéig dolgoznak a régészek Keszthely-Fenékpusztán, ahol egy 2009-ben megkezdett ásatást végeznek a Nemzeti Kulturális Alap és a Zala megyei önkormányzat támogatásával. A nemzetközi csapatban német és magyar egyetemisták tevékenykednek harmadik hete.
Zala megye föld alatti kincsei nagyon sokat tudnak mesélni a múltról. Nem is gondolnánk, hogy a mai megye területén több mint 2700 régészeti lelőhely ismeretes az őskortól a késő középkorig. Ezek közül kiemelkedik a Keszthely melletti Fenékpuszta, ahol a megye egyik legjelentősebb, a nemzetközi szakirodalomban is jól ismert és legjobban kutatott régészeti lelőhelye terül el.
Keszthely-Fenékpuszta régészeti szempontból elsősorban a római és népvándorlás kori emlékek miatt érdekes. Dr. Heinrich Tamáska Orsolya régész, a lipcsei GWZO kutatóintézet tudományos munkatársa lapunknak elmondta: két méter vastag falakkal és 44 kerek toronnyal volt körülvéve a 15 hektár nagyságú, késő római erőd. A Balaton környéki kőbányák alapanyagából a IV. század középső harmadában épített, monumentális erődítményt feltehetőleg katonai céllal húzták fel, logisztikai központként működött raktárakkal. Van egy olyan elképzelés is, amely szerint több volt, mint katonai táborhely, hisz számos villa alaprajzú reprezentációs épületet emeltek a területén. Több-kevesebb megszakítással a IX. századig volt lakott, falai között rómaiak, majd gótok és longobárdok éltek, később az avarok uralma alatt egy titokzatos, úgynevezett Keszthely-kultúra népe élt itt.
Heinrich Tamáska Orsolya elmesélte: az ásatás egy 2009-ben megkezdett feltárás folytatása, illetve korábban is volt egy projekt, amely 2006-ban indult. Ekkor készültek el a geofizikai felmérések, ennek során talaj-ellenállási mérésekkel a korábbi ásatások eredményeit akarták ellenőrizni. Így derült ki, hogy nem mindig jól rekonstruálták az épületek alaprajzát, ezért volt szükség újabb kutatásokra a helyszínen. 2009-ben sikerült megtalálni az erőd legnagyobb épületén belül egy apszist, amely egy teljesen más alaprajzra, illetve építési fázisra utal, mint az az eddigi tervrajzokról ismert volt. Fontos feladat tehát meghatározni, hogy hányszor építették át és hogyan az épületet, pontosan milyen funkciójuk volt az egyes helyiségeknek és az egész épületegyüttesnek – tette hozzá a régész.
A déli kapu előtt van egy hatalmas temető, ahonnan kiástak ezer sírhelyet, itt még a IX. században is temetkeztek, tehát nem csupán római kori emlékeket találtak a szakemberek. Ezért is érdekesek a jelenlegi kutatások, mert arra keresik a választ, miképp használták tovább a római épületeket a népvándorlás korában. A mostani munka egy visszatemetéssel zárul, de azt remélik a régészek, hogy visszatérhetnek Fenékpusztára, tovább dolgozhatnak azon, hogy felszínre kerüljenek a múlt emlékei.
(A képre kattintva a Monitor Magazin galériája nyílik meg)
Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy a munka a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, a lipcsei és a heidelbergi egyetem szervezésében indulhatott el, a feltáráson lelkes magyar és német régészhallgatók folytatják a több mint száz éve megkezdett kutatómunkát.
(forrás, fotó: Monitor www.monitormagazin.hu)