Széchenyi Zsigmond és Kittenberger Kálmán, a talán legismertebb két magyar vadász hagyatékának egy részét mutatja be a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum Vadászati Múzeumában pénteken megnyílt emlékszoba, amely mellett felavatták Stróbl Alajos A vadkan és a kopó harca című, darabjaiból rekonstruált szobrát.
A kettős avatón Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára a helyreállított szoborra utalva azt mondta: „hogy egy értéket, amit egyesek szétvertek és elpusztítottak, újra összerakunk és felmutatunk, annak a szimbolikus üzenete pontosan arról szól, mint amit a magyar kormány szeretne megvalósítani”, vagyis minden, a nemzet által létrehozott érték megóvása, megmentése, felkutatása, újra bemutatása.
Kifejtette, hogy a vadászat mindig is hozzátartozott a magyarság életformájához, még a változó 21. századi körülmények között is. S ahogy a magyar zene, képzőművészet, tánc, sport és tudomány világnagyságokat adott az emberi civilizációnak, így a vadászat kultúrtörténetéhez is nagy nevek egész seregével járult hozzá az ország.
Pálinkás Róbert, a kastélymúzeum ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: komoly támogatók kellettek ahhoz, hogy Széchenyi Zsigmond és Kittenberger Kálmán előtt tisztelegve létrejöhessen az emlékszoba. A két nagy vadász relikviáinak méltó helyet sikerült biztosítani, amelyeket Hidvégi Béla, a Vadászati Múzeum megálmodója és fő támogatója segítségével alakíthattak ki.
Stróbl Alajos szobráról azt mondta: már majdnem az enyészeté lett, amikor darabjaira hullva rátalált Lakatos Ferenc, aki végül helyreállíttatta. Neki köszönhető, hogy szinte eredeti pompájában látható a múzeum főbejáratánál az életnagyságú kompozíció.
A kettős múzeumi ünnep kapcsán Kun Edit, a Nimród Vadászlap kiadói igazgatója felidézte, hogy idén ünnepeljük Kittenberger Kálmán születésének 130. évfordulóját, az általa 28 éven át szerkesztett Nimród pedig jövőre lesz 100 éves.
Arra emlékeztetett, hogy a két Afrika-vadász könyvei a vadászirodalom gyöngyszemeinek számítanak, s írásaikban mindig kifejtették az „igaz vadászról” alkotott nézeteiket. Mindketten a természet és a vad tiszteletére is példát mutattak, nem az elejtett vadak mennyisége jelentett számukra értéket.
Stróbl Alajos szobrának leleplezésekor Lakatos Ferenc elárulta: három évvel ezelőtt egy parkban talált rá a szoborra, igen megviselt állapotban, majd raktárba került. Hosszú kutatás után sikerült újra a nyomára bukkannia ennek a „trófeának”, amely már 120 éves.
Az emlékszoba megnyitásakor Hidvégi Béla megjegyezte, Kittenberger relikviáit a korábban Nagymaroson működött emlékházából válogatta, s azokat most a Széchenyi Zsigmond hagyatékából származó emlékekkel együtt állították ki.
A helyiségben számos személyes tárgy látható, köztük iratok, igazolványok, személyes írások, de azok az írógépek is, amelyeken a regényeik készültek. A falakon fotók, a tárlókban pedig egykori használati tárgyak is szerepelnek, például az útjaikon használt bőröndök vagy egy orrszarvú talpából készült tálca és elefántlábból kialakított likőrtartó készlet.
(forrás: MTI, fotó: Monitor)
Kapcsolódó cikkek:
Belvárosi nyári esték a Festetics kastéllyal
Éjjel is a Kultúra Magyar Városa Keszthely
Keszthelyi Nyári Játékok a kastélyparkban
A Festetics kastély kitárja kapuit a keszthelyiek előtt
Pálinkás Róbert a kastélymúzeum élén
A Festetics kastély első ízben a Múzeumok Éjszakáján