A 193 éve született Szendrey Júliára emlékeztek december 29-én Keszthelyen. Petőfi Sándor feleségének szülőháza ma is áll, a benne található kiállítás is látogatható a Szendrey-telepen. Kiváló írónő, költő volt, neve mégis Petőfi múzsájaként, a világirodalom talán legszebb szerelmes verseinek ihletőjeként maradt fent.
A napjainkban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusának kezelésében álló területen található házban született Szendrey Júlia. Vélhetően ebben a szobában látta meg a napvilágot 1828. december 29-én. Az emlékszobában Szendrey Júliával kapcsolatos relikviákat, eredeti könyveket láthat az érdeklődő. Móré Ibolya a barátnőjével érkezett a megemlékezésre. Így vélekedett: „Tulajdonképpen ezért is jöttem el, hogy bővebben tájékozódjak, ismereteket szerezhessek az ő életéről. Ismerve munkásságát és férjének az életét, ez mindenképpen példaértékű számomra. A mai nők számára is példaértékű az ő élete.”
Az akkoriban Újmajornak nevezett keszthelyi területen élt a Borsodból származó Szendrey család. A kiállításon Júlia portréjának egy másolatát is megtalálhatjuk, de a korabeli Keszthelyről, valamint Andersen fordításaiból is láthatók részletek. A MATE Georgikon Campusa a Petőfi Irodalmi Múzeum közreműködésével rendezte be az emlékszobát és vállalta a kiállításként való fenntartást. Lukács Gábor általános kampusz főigazgató-helyettes nagy szeretettel gondozza Szendrey Júlia emlékét. „Egyet tudunk érteni Teleki Blankával, hogy “Minden nő, kinek testvére, férje van, tegyen úgy, mint Petőfiné”. Ő mert újrakezdeni, tehát mert belevágni egy második házasságba, mert gyermeket vállalni. Szerintem Szendrey Júliának túl azon, hogy Petőfi özvegye, talán ez a legnagyobb értéke, és ez, ami a legnagyobb mondanivalója talán az életútnak” – osztotta meg gondolatait.
Szendrey Júliára Huszár Mihály, a Marcali Múzeum történész-főmuzeológusa a „Polgárosodás és nőeszmény” című rövid előadásával emlékezett meg. Úgy fogalmazott: abban a korban nem volt szokványos, amit az irodalmi területen Petőfi felesége nemesasszonyként megtett. Így folytatta: „Nem ez volt az elvárás egy művelt nemes asszonytól, nem ezt fogalmazták meg – főleg a férfitársadalom nem ezt fogalmazta meg. Egy háztartásvezetés, egy családi központú gondolkodásnak az eszközeként tekintettek – idézőjelben – a hölgyekre, nőkre. Ebből a szerepből ő kilépett.”
Szendrey Júlia szembe ment a társadalmi elvárásokkal, erejét és idejét alkotómunkákra fordította. Petőfivel való viszonyát édesapja, a Festetics uradalom tiszttartója sem nézte jó szemmel. A keszthelyi önkormányzat által 2009-ben felújított épület falán lévő emléktáblát Poór Judit, a Georgikon Campus oktatási főigazgató helyettese, valamint Huszár Mihály koszorúzták meg. A tervek szerint Szendrey Júlia szülőházában új tárlattal egy nagyobb emlékszobát rendeznek be a jövőben.
Tüskés Balázs – Keszthelyi Televízió
https://tvkeszthely.hu/hirek/8720-szendrey-julia-szuletesere-emlekeztek