Előzménye is volt már és a tervek szerint folytatása is lesz annak a találkozónak, melyre Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere hívta meg a zalai városok polgármestereit és a megyei közgyűlés elnökét a Balaton-parti városba. A tanácskozáson résztvevők egyetértettek az összefogás és közös fellépés fontosságában, és eredményesnek értékelték az összejövetelt, melyen szó esett a települési költségvetések nehézségeiről, az egyéni és közös fejlesztési lehetőségekről, a közbiztonságról, a megye közlekedési helyzetéről és az uniós pályázatokról is.
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Ruzsics Ferenc elmondta, hogy minden település költségvetésében drasztikusan érezhető a kormányzati forrásmegvonás, mellyel idén országosan mintegy 150 milliárd forintot vont el az állam a helyhatóságoktól a 2008-as esztendőhöz képest. A jelentős idegenforgalmi adóbevétellel rendelkező városok kevésbé szorult helyzetben vannak, de amely települések működési hitelfelvételre kényszerülnek a kötelezően ellátandó feladataik teljesítéséhez, ott a fejlesztés lehetősége szinte elképzelhetetlen. Gyimesi Endre, a megyeszékhely polgármestere hozzátette, hogy azért különösen veszélyes az önkormányzatokat ennyire nehéz helyzetbe hozni, mert a legnagyobb intézményfenntartók és munkáltatók is egyben, és számos fontos feladatot látnak el. A legnagyobb problémát abban látja, hogy az egyre szaporodó feladatokra az állam nem biztosít forrást, a végsőkig feszítve a húrt és hajszolva egyre nagyobb hitelfelvételbe a településeket. Az Állami Számvevőszék elnökének nyilatkozatát idézte, miszerint az utóbbi két évben 400 milliárd forinttal nőtt a hazai önkormányzatok adóssága, amely immáron meghaladta az 1000 milliárd forintot.
A találkozó résztvevői közül többen hangot adtak annak a véleményüknek, hogy Zala megye aránytalanul alulértékelt a nyugat-dunántúli régióban, és ez leginkább az uniós források elosztásában érződik erősen. Különösen jelentős ez a gazdaságfejlesztési és munkahely-teremtési beruházások alacsony támogatottságában, de – a kiemelt projekteken kívül – turizmusfejlesztés címén sem jut uniós pénz nagyobb projektekre, amely pedig a régióbeli felzárkóztatáshoz elengedhetetlenül szükséges lenne. A közlekedésfejlesztésre (mint például a sármelléki reptér támogatása vagy az M9-es út megépítése) is több pénz lenne szükséges.
Nógrádi László, Lenti polgármestere – aki kapcsolatban áll az ír tulajdonosokkal – beszámolt a sármelléki repülőtérrel helyzetéről és terveiről. A Fly Balaton reptér egy ideig ígéretesen fejlődött, forgalma elérte a százezer feletti utasszámot is, majd a tavalyi év végén financiális nehézségek merültek fel. A tulajdonosok új ügyvezetőt választottak, jelenleg tárgyalásokat folytatnak lehetséges befektetőkkel, és tavaszra szeretnék újraindítani a sármelléki légiforgalmat. Nógrádi László hangsúlyozta, hogy az egész megye fejlődésének és idegenforgalmának szempontjából közös érdek, hogy reptér újra működjön.
Szó esett a találkozón a közbiztonságról, mely Manninger Jenő megyei elnök elmondása szerint az országos átlagnál kedvezőbb képet mutat és folyamatosan fejlődik, részben a térfigyelő kamera-rendszer kiépítésének köszönhetően.
Újságírói kérdésre felmerült annak témája, hogy egyes híresztelések szerint Keszthely városa visszautasította a nagykanizsai kórházból leszerelt és állítólag ingyen felajánlott CT-berendezést. Ruzsics Ferenc elmondta, hogy az önkormányzat sem a nagykanizsai kórháztól, sem az ottani városvezetéstől nem kapott ilyen ajánlatot. Ezt Marton István nagykanizsai polgármester is megerősítette, hozzátéve, hogy nem tartja valószínűnek, hogy az erősen amortizálódott computer tomográf gép átvétele bárkinek is megérné. Elmondása szerint a berendezés talán másfél évig ugyan működne még, ám szinte kizárt, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral be lehetne fogadtatni és így támogatást kapni az üzemeltetésére, valamint jelentős beruházást igényelne az elhelyezéséhez szükséges hely kialakítása. Kitért arra is, hogy a régi CT üzemeltetése körülbelül havi kétmillió forintba került, és a gép – életkora és leromlott állapota miatt – sok karbantartási munkát igényelt.
A keszthelyi találkozót megelőzően tavaly Nagykanizsán gyűltek össze a megyei városok polgármesterei; ott Keszthely magára vállalta, hogy képviseli a zalai településeket az áramszolgáltatókkal való tárgyalások során. Ennek eredményeként – bár árkedvezményt nem tudott a város kiharcolni – a közvilágítást sikerült beemeltetni az egyetemes szolgáltatások közé, így ennek finanszírozása kedvezőbb lesz minden településen.
A jelenlevők ígéretet tettek a tárgyalások folytatására és megállapodtak a következő összejövetel helyszínében: Vértes Árpád hévízi polgármester vállalta a legközelebbi találkozó megszervezését.